T. Mérey Klára: A parasztság élete és sorsa a Somogy megyei Hunyady-birtokokon 1767-1867 - Somogyi Almanach 22. (Kaposvár, 1975)
Forradalom előtt
rint a község, melyben akkor 39 2/4 úrbéri telek, továbbá 1 2/4 teleknek megfelelő 12 házas zsellér, református és 2 katolikus lelkész és 1 mester (összesen 3 telekkel) volt, nyert itt telkenként 11 hold legelőt, összesen 489 magyar hold legelőt és erdőt. A 11 hold legelőből 3 hold faizás fejében került a kezükre. Az egyezség szövegében a földesúr még 25 hold legelőt biztosított nekik azzal a kikötéssel, hogy a gazdasági cselédek 24 szarvasmarhája és 20 sertése a község legelőjén legelhessen. Ezt az egyezséget 1847-ben végrehajtották, de nem foglalhatták írásba, minthogy ugyanennek az évnek a tavaszán a falu nagy része leégett és a község lakói az újjáépítéssel és a falurendezéssel voltak elfoglalva. A község úrbéri rendezése véglegesen 1859-ben történt meg az 1847. évi egyezség alapján és annak feltételeivel. A parasztgazdák és a volt zsellérek közösen használták a legelőt, amelynek részleges felosztására csak 1864-ben került sor, amikor a papok és a tanítók földjét kihasították. 1889-ben került sor a zsellér jogosultak területének szétválasztására az addig közösen használt legelőből.122 Ekkor — a Hunyady uradalomtól már régen függetlenül — Szólád község is felszámolta a feudalizmus maradványát. Ezek az úrbéri perek már betekintést engednek az előzőekben gazdasági vonatkozásaiban megvizsgált birtokrendezésnek, a majorsági gazdálkodás fellendülésének társadalmi kihatásaiba, a jobbágyság jogos panaszain keresztül. S erre mutat e kerület egyik legnépesebb településében, Mesztegnyőn lezajlott és megyeszerte, sőt országosan is figyelmet keltő jobbágyfelkelés. Ez az ún. zendülés, amelynek 1840-ben 12 halott és több súlyosan sebesült áldozata volt, tulajdonképpen a katonakötelesek összeírása elleni tiltakozásból fakadt, de végső fokon — az esemény történetírójának mélyebb forrásfeltárásokon és elemzéseken alapuló megállapítása szerint — a határőrvidékhez hasonló szabad paraszttá válás volt e mozgalom alapvető célkitűzése.123 Ez a mozgalom azonban azért találhatott megfelelő táptalajra Mesztegnyőn, mert a Hunyady-uradalom sorozatos igazságtalanságai, a parasztokat kisemmiző gazdaságpolitikája létrehozta itt a keserűségnek azt a fokát, amelyhez már csak az utolsó cseppet jelentette a nyílt ellenállást kiváltó törvény. Ebben a községben kicsiben szemlélhetjük a Hunyadyak birtokán folyó betelepítési és allodizációs gazdaságpolitikai hátrányait a jobbágyság számára. 1806-ban gróf Hunyady 78 idegenből hozott zsellércsaládot telepített ide. Utóbb az uradalom a községi legelő egy részét elfoglalta és 1832-ben az irtásföldekre is rátette a kezét, amelyeket pedig a jobbágyok nagyapái igen nagy munkával és fáradtsággal tettek termőfölddé. 1838. május 1-én a mesztegnyői jobbágyok Somogy megye főispánjához kérelmet nyújtottak be, amelyben előadták, hogy az új úrbéri törvényt ugyan nem magyarázta meg nekik senki, de »több olvasás után« úgy látják, hogy a jobbágyok is kérhetik a birtok regulációját. Ezt elsősorban a telkes jobbágyok kérelmezik, mivel az uraság, a tiszturak és a cselédek sertései is telki földjeiken járnak és ezzel igen sok kárt okoznak nekik. Amellett helyiségükben 76 házas zsellér is él, akiknek állatai ugyancsak szaporodnak és a telki réteken legelnek olyannyira, hogy az igás állattal is robotolni köteles jobbágygazdák állatai nagyon megfogyatkoz59
