T. Mérey Klára: A parasztság élete és sorsa a Somogy megyei Hunyady-birtokokon 1767-1867 - Somogyi Almanach 22. (Kaposvár, 1975)
A fokozódó árutermelés hatása az uradalom jobbágyainak életére
kimérni, az úrbéri telkek mindenütt — Varjaskér kivételével — másodosztályú réteket tartalmaztak, amely tiz kapást jelent. (Ebből az is kitűnik, hogy az osztályozatok szerinti globális számítások helyenként a téves eredményekhez vezethetnek.) Az adóösszeírásban szereplő szőlők mennyisége lényegesen kevesebb, mint az 1811-ben, illetve 1812-ben összeírott szőlőmennyiség. Feltehető, hogy a szőlők egy része majorsági földön feküdt, s ezért nem írták össze megyei adó alá. Ez utóbbi feltevésünket erősíti meg az az 1811-ben kelt, de már idézett uradalmi leírás, amelynek egyik része a szőlőkkel kapcsolatban növelhető urasági hasznot vizsgálja. A szőlőaljakban és a szőlőkben álló gyümölcsfák eddig csupán a tized gyümölcsöt adták a földesúrnak, míg a szőlőaljakban lévő szántóföldek holdanként 30 krajcárt jövedelmeztek. Mesztegnyőn nem is tudtak kimutatni szőlőalján fekvő szántóföldeket, mert azt a jobbágyok nem művelték. A földesúr mérnöke fel akarta azt mérni, de végül is úgy döntöttek, hogy a szőlőbirtokosokat arra beszélik rá, hogy a gyümölcsfák kétharmad rész gyümölcsét engedjék át a földesúrnak (kivéve az őszibarack és a mandulafák termését), vagy pedig, ha a szőlőbirtokosok a gyümölcsfák termését meg akarják tartani, akkor az után külön adózzanak, amint ezt a marcali uradalomban már bevezették. A szőlő utáni adót is emelni kívánta az uradalom. A boradót a jövőben négyszögölek után kívánta beszedni. Mindezek a tervek már a jövő felé mutattak. A jelen, vagyis 1811. évben is igen súlyos terhek nehezedtek azonban a kerület úrbéres népességére. 421 parasztház állott a kéthelyi gazdaságban (1798-ban 416 adóház volt a kerületben), amely után 421 forint füstpénzt fizettek. (Az 1804. évi adóösszeírásban 14%-kal kevesebb ház sezrepelt.) A victualiák megváltása fejében (1 icce zsír 24 krajcár, 2 kappan 18 kr, 2 kakas 6 kr, 12 tojás 3 kr, 1/30 borjú 3 kr, 6 font fonás 57 kr, összesen:) 1 Ft 55 kr-t fizettek minden telek után, tehát a feltüntetett 161 2/4 telek után 298 forint 46 krajcárt. A kézirobot telkenként 104 nap, vadászat 3 nap, a 421 ház, illetve a jobbágygazdák összesen 1263 kézi napszámmal, a zsellérek pedig fejenként 18 napszámmal, a 14 házas zsellér tehát összesen 252 és a 64 házatlan zsellérek pedig (fejenként 12 nap) összesen 763 nappal tartoztak az uradalomnak. — A kézi robotnapszám tehát 20 694 volt ebben az esztendőben, amely 1798 évihez képest 35,5%-os növekedést jelentett. A telekszám ugyanakkor csupán 30,76%-kal nőtt, viszont a zsellérek számának növekedése 46%-os. Az úrbéri bevételek között megemlített terménykilenced és tized közül az utóbbit, amely Somogy megyében a pannonhalmi Szent Benedek- rend tulajdona volt, a megyével kötött megállapodás szerint a földesúr készpénzben befizette a megyének. A Hunyady család az egész somogyi birtok után 534 forint tizedmegváltást fizetett. Ennek ellenében a földesúr a kilenceddel együtt a tizedet is megkapta jobbágyaitól. 1810-ben a kettő összesen 429 kereszt kétrészes, 1564 kereszt rozs, 41 kereszt árpa, 237 kereszt zab, 3/4 kéve borsó, 1 kéve lencse, 3 1/2 mérő krumpli és 462 mérő csutás kukorica volt csak a kéthelyi gazdaságban! 32
