T. Mérey Klára: A parasztság élete és sorsa a Somogy megyei Hunyady-birtokokon 1767-1867 - Somogyi Almanach 22. (Kaposvár, 1975)

A fokozódó árutermelés hatása az uradalom jobbágyainak életére

össze 11 méhkas jött be. Az úrbéri bevételek mellett az uradalom jobbágyaitól egyéb címen is jelentős munka és pénzjáradékot vett be. A majorsági birtok egy részét Bárány kilencedből és tizedből nem jött be semmi, mert a földesúr ebben a gazdaságban nem engedélyezte a jobbágyoknak a birkatartást. A méhészetük is jelentéktelen volt, a kilencedből és tizedből ekkor mind- is bérbe adta, de úrbéri eredetű föld is volt még jobbágykézen. 108 hold irtásföld után összesen 545 forint bért fizettek a jobbágyok (5 forintot holdanként), 46 hold cenzusos rétért pedig 92 forintot (holdanként 2 forin­tot). 38 hold kertet is béreltek holdanként 5-6 forintért, vagyis összesen 196 forintot fizettek érte. 447 hold remanenda is birtokukban volt még, melynek holdjáért 3 napszámot és a termény ötödrészét kívánta a földes­úr. Ez összesen 1147 napszámot, 20 kereszt kétszerest, 305 kereszt rozsát, hét kereszt árpát és 52 kereszt zabot jelentett 1810-ben az uradalomnak. (Figyelemre méltó, hogy a jobbágyok ezeket a földeket is elsősorban ke­nyérnövényekkel vetették be.) A nagyrészt úrbéri jellegű földeken kívül külön urasági földként feltüntetett szántóföld és szőlőalji terület is volt birtokukban, melynek bére magasabb. Az előbbi 458 hold, melyért 142 forintot és 649 napi napszámot tartoztak fizetni a termény ötödrészén kívül. Az utóbbi, 267 hold szőlő­alji területért pedig (holdanként 0,5 Ft-ot), összesen 183 Ft-ot fizettek. E földek között csupán egy 9 holdas rétdarab van, amelyet nem jobbá­gyok béreltek, hanem a mesztegnyői plébános. A hivatalos számítás külön feltüntetett még olyan területeket is, amelyeket sertéskereskedők, vad­őrök, vagy egyéb uradalmi alkalmazottak béreltek. Az uradalmi földektől lényegében különbözött á remanenda és a rétföldek bérlete. A hajdani úrbéri jelleg mérsékelte e'ze'k bérét. A ha­szonra törekvő uradalom vezetősége ezen már változtatni akart. Erre utal az inspektornak az a megjegyzése, hogy mivel már többször némi válto­zás történt a földesúri remanenciális földek és rétek szétosztásában, meg­tört a szokásjog, tehát az ezek után járó kézi robot felett teljesen az inspektorátus rendelkezhet. Azt ajánlja tehát, hogy a remanenciális föl­dekért járó robotnapszámot, vagy esetleg a termésbeszolgáltatás mértékét emeljék fel.51 Ez az ajánlat meglepő. A fejérvári custodiatus területén, amelyhez Mernye, Gölle, és egyéb Somogy megyei községek tartoztak, a cenzus minden esetben 1 hold után 1 Ft, illetve 2 községben holdanként 2 napi robot volt.52 Az ajánlott emelés tehát még nagyobb terhet jelentett volna a Hunyady uradalom jobbágyai számára. A szőlőaljakban és a szőlőkben álló gyümölcsfákkal kapcsolatosan is konkrét javaslatot tett a Hunyady uradalom inspektora, amint már az előbbiekben említettük. A gyümölccsel kapcsolatos új adószedési mód nyilvánvalóan érzé­kenyen sújtotta volna a kéthelyi gazdaság jobbágyait. Ez a terület híres volt gyümölcseiről. A korabeli megyei ismertetők egyike a Hunyady ura­dalom jobbágy települései közül egyedül Kéthellyel foglalkozott (ezt el­írással Keszthely mezővárosként emlegette) és azt emelte ki, hogy keleten 33

Next

/
Oldalképek
Tartalom