T. Mérey Klára: A parasztság élete és sorsa a Somogy megyei Hunyady-birtokokon 1767-1867 - Somogyi Almanach 22. (Kaposvár, 1975)

A Hunyady uradalom kialakulása és a jobbágyság

sága van. Itt hal is bőven akad, amellyel az uradalom kereskedett. — Bu- kogátot Libickozmaként említi a lexikon és Varjaskérrel együtt sokacok által lakottnak írja. A lakosok a tágas és a földesúrtól bérelt legelőkön szarvasmarhákat neveltek, amelyeket Sárdon, Toponáron és Böhönyén adtak el az állatvásárokon.33 Ebben a kerületben — az uradalmi leírás szerint — 1767-től 1798-ig 11-gyel gyarapodott az úrbéri telkek száma, 112 4/8 telekből 123 4/8 telek lett. Eltűnt viszont egy jobbágyfalu, Sári. Az uradalom itt építette ki a kéthelyi gazdaság központját, s ez a puszta lett utóbb az egész somogyi uradalom juhtenyésztésének központja.35 Ha az úrbéri telkek számának növekedését községenként vizsgál­juk meg, feltűnik, hogy a két állattartó községben, Bukogáton és Varjas- kéren nőtt meg az úrbéri telkek száma. A másik három településben, tehát éppen a legnagyobbakban és legnépesebbekben csökkent az úrbéri telkek száma 1767 és 1789 között. Még Kéthelyen is csökkent, igaz mind­össze egy fél telekkel, Mesztegnyőn azonban már négy telekkel írtak össze kevesebbet 1798-ban, mint 22 évvel előbb. Feltehető, hogy az ura­dalom majorsági gazdálkodásának kialakulása, s ezzel kapcsolatban a jobbágyföldek felmérése éppen ezeket a legjobb határú községeket érin­tette legkedvezőtlenebbül. — A jobbágynépességen belül viszont a job­bágygazdák száma általában jelentékenyen csökkent, a házas és házatlan zselléreké viszont nagyon megnőtt. A jobbágygazdák számának ez a csök­kenése valószínűleg egy 1795 és 1798 között lezajlott rendezéssel is össze­függésben lehetett, mert egy 1794—95-ben készült megyei adóösszeírás szerint ekkor még 106 jobbágygazda volt Kéthelyen, ahol az 1798, évi családi összeírás 69 gazdát talált, és 52 jobbágygazda volt Mesztegnyőn, ahol 3 évvel később már csak 46 gazdát írtak össze.35 Ugyanakkor meg kell állapítani, hogy Mesztegnyőn, ahol a gazdaság falvai közül legna­gyobb a telekszám csökkenése — feltűnően sok a pusztahely, melyeknek nagyrészét az uradalom bérföldként hasznosította. A telki átlag 1798-ra ebben a kerületben 0,44-re csökkent. A telek differenciálódás adatait tekintve előbbi megállapításainkat látjuk más ol­dalról megerősítve. Feltűnő ugyanis, hogy az egész telkek aránya milyen nagymértékben csökkent, ugyanakkor, amikor a fél és negyed telkek ará­nya nagymértékben megnövekedett. A belsősomogyi öt jobbágy falut magába foglaló hosszúfalusi kerü­let az előbbinél még erősebben állattartásra berendezett, ami nem cso­dálható, ha a II. József-kori mérnöki felmérés adataira és térképeire gon­dolunk. Vályi lexikona itt is kétnyomásban művelt szántóföldekről ír, amelyeken termelt felesleges terményeket Kaproncára és Kanizsára hord­ják eladni. Zádor lakói Babócsán és Atádon adták el szarvasmarháikat.36 Ebben a kerületben 1767-től 1798-ig megnőtt a jobbágygazdák szá­ma éppúgy, mint a zselléreké, de az arány száma itt a jobbágygazdák javára billent. Az úrbéri telkek száma is megnőtt közel 17 telekkel, 86 1/8- ról 103 4 8-ra. Az egyes településeken belül általában mindenütt kis növe­kedéssel kell számolnunk, Zádorban azonban ez a növekedés kétszeres, ami érthető, hiszen ez a falu távolesett az uradalom gazdaságainak központ­25

Next

/
Oldalképek
Tartalom