T. Mérey Klára: A parasztság élete és sorsa a Somogy megyei Hunyady-birtokokon 1767-1867 - Somogyi Almanach 22. (Kaposvár, 1975)
A Hunyady uradalom kialakulása és a jobbágyság
sága van. Itt hal is bőven akad, amellyel az uradalom kereskedett. — Bu- kogátot Libickozmaként említi a lexikon és Varjaskérrel együtt sokacok által lakottnak írja. A lakosok a tágas és a földesúrtól bérelt legelőkön szarvasmarhákat neveltek, amelyeket Sárdon, Toponáron és Böhönyén adtak el az állatvásárokon.33 Ebben a kerületben — az uradalmi leírás szerint — 1767-től 1798-ig 11-gyel gyarapodott az úrbéri telkek száma, 112 4/8 telekből 123 4/8 telek lett. Eltűnt viszont egy jobbágyfalu, Sári. Az uradalom itt építette ki a kéthelyi gazdaság központját, s ez a puszta lett utóbb az egész somogyi uradalom juhtenyésztésének központja.35 Ha az úrbéri telkek számának növekedését községenként vizsgáljuk meg, feltűnik, hogy a két állattartó községben, Bukogáton és Varjas- kéren nőtt meg az úrbéri telkek száma. A másik három településben, tehát éppen a legnagyobbakban és legnépesebbekben csökkent az úrbéri telkek száma 1767 és 1789 között. Még Kéthelyen is csökkent, igaz mindössze egy fél telekkel, Mesztegnyőn azonban már négy telekkel írtak össze kevesebbet 1798-ban, mint 22 évvel előbb. Feltehető, hogy az uradalom majorsági gazdálkodásának kialakulása, s ezzel kapcsolatban a jobbágyföldek felmérése éppen ezeket a legjobb határú községeket érintette legkedvezőtlenebbül. — A jobbágynépességen belül viszont a jobbágygazdák száma általában jelentékenyen csökkent, a házas és házatlan zselléreké viszont nagyon megnőtt. A jobbágygazdák számának ez a csökkenése valószínűleg egy 1795 és 1798 között lezajlott rendezéssel is összefüggésben lehetett, mert egy 1794—95-ben készült megyei adóösszeírás szerint ekkor még 106 jobbágygazda volt Kéthelyen, ahol az 1798, évi családi összeírás 69 gazdát talált, és 52 jobbágygazda volt Mesztegnyőn, ahol 3 évvel később már csak 46 gazdát írtak össze.35 Ugyanakkor meg kell állapítani, hogy Mesztegnyőn, ahol a gazdaság falvai közül legnagyobb a telekszám csökkenése — feltűnően sok a pusztahely, melyeknek nagyrészét az uradalom bérföldként hasznosította. A telki átlag 1798-ra ebben a kerületben 0,44-re csökkent. A telek differenciálódás adatait tekintve előbbi megállapításainkat látjuk más oldalról megerősítve. Feltűnő ugyanis, hogy az egész telkek aránya milyen nagymértékben csökkent, ugyanakkor, amikor a fél és negyed telkek aránya nagymértékben megnövekedett. A belsősomogyi öt jobbágy falut magába foglaló hosszúfalusi kerület az előbbinél még erősebben állattartásra berendezett, ami nem csodálható, ha a II. József-kori mérnöki felmérés adataira és térképeire gondolunk. Vályi lexikona itt is kétnyomásban művelt szántóföldekről ír, amelyeken termelt felesleges terményeket Kaproncára és Kanizsára hordják eladni. Zádor lakói Babócsán és Atádon adták el szarvasmarháikat.36 Ebben a kerületben 1767-től 1798-ig megnőtt a jobbágygazdák száma éppúgy, mint a zselléreké, de az arány száma itt a jobbágygazdák javára billent. Az úrbéri telkek száma is megnőtt közel 17 telekkel, 86 1/8- ról 103 4 8-ra. Az egyes településeken belül általában mindenütt kis növekedéssel kell számolnunk, Zádorban azonban ez a növekedés kétszeres, ami érthető, hiszen ez a falu távolesett az uradalom gazdaságainak központ25
