T. Mérey Klára: A parasztság élete és sorsa a Somogy megyei Hunyady-birtokokon 1767-1867 - Somogyi Almanach 22. (Kaposvár, 1975)
A Hunyady uradalom kialakulása és a jobbágyság
voltak. A cenzusos szántóföldek bérlőinek többsége (129) ugyancsak szili, de jelentős számban béreltek itt földet gölleiek (44), gyalániak (17), két nágocsi (az egyik mészáros), 3 naki, 1 ráksi, 1 mersei, továbbá a kocso- lai nótárius és 1 döröcskei hajdú. A földesúr e földek után 78 forint 20 dénár földcenzust kapott. A földek mind harmadosztályúak voltak. Az összeírás szerint 35 jobbágy kezén volt 34 6/8 hold sessionális rét és 192 bérlő kezén pedig 162 hold cenzusos rét és szántóföld. A cenzusos földek bérlői általában 2 hold rét és szántóföld után 1 forintot tartoztak fizetni. Csornán és Bonnyában is összeírták ekkor a szőlőaljakban felmért réti földeket. Az előbbi helyen 53 jobbágy kezén volt 59 9/32 hold bérleti föld, amelyért 12 forint 77 dénár cenzust fizettek a földesúrnak. A bérlők közül 21-en voltak csornaiak, míg a közeli Attaláról 25-en béreltek itt földet (köztük egy molnár is), 1 pulai, 2 kéri és 3 kercseligeti, továbbá 1 szabadi lakos (mindannyian más földesúr jobbágyai) bérelt itt még földet. Bonnyán viszont csak a bonnyaiak, számszerint huszonketten és az apáti plébános bérelt összesen 4 5/8 hold földet, amelyért a földesúr 2 forint 39 dénár földbért kapott. Ugyancsak ebben az esztendőben írták össze e négy község közös rétterületét is, amelyek után napszámot kellett a földesúrnak szolgáltatniuk. Döröcskén másod-, a többi helységben harmadosztályúak voltak ezek a rétek, melyeknek összterjedelme 61 2/8 hold. (Ebből Szilre 42 2 8 hold esett.) E községi rétekért 183 6/8 napszámot kellett fizetniük, vagyis általában 1 hold rétért 3 napszámot kívánt a földesúr tőlük. 1798-ban az uradalom szervezete már teljesen kiépült a Somogy megyei birtokon. Ezt bizonyítja az a conventionalis tabella, amely ebben az esztendőben az uradalom összes alkalmazottait számba vette. Ebben az esztendőben már a pusztán levő és jogilag az uradalomhoz tartozó, de a jobbágyok által bérelt földekről is részletes kimutatás készült, amelyben azok mennyiségén kívül az értük járó földbért is feltüntették. Marosd és Magyaród pusztán összesen 62 bérlőt jegyeztek fel, ezek közt több név megismétlődött vagyis néhány jobbágy több darab szétszórtan fekvő földet bérelt. Ez az összeírás nem tünteti fel a jobbágyok lakóhelyét. 69 (1000 négyszögöles) hold volt itt a jobbágyok használatában, amely után 193 forint 53 dénárt fizettek cenzusként. A közeli Várong pusztán 20 jobbágy 34 hold szántóföld után 68 forint 37 dénárt, Magyaród pusztán pedig másik 30 jobbágy 36 hold után 72 forint 62 dénárt fizetett az uradalomnak. A cenzusos földekből tehát ezen a három pusztán 334 forint 54 dénár tiszta haszna volt az uradalomnak. A földek magyar holdra átszámított földesúri járadéka 2 forint 50 dénár! Egy másik akta elárulja, hogy e földek zömét Marosd és Magyaród pusztán 1796-ban a döröcskeiek bérelték. E szerint az összeírás szerint 70-en vettek itt bérbe 103 (1000 négyszögöles) holdat 207 forint 12 dénárért és dohánytermelésre használták azt. Az említett kimutatások nem részletezték a földek bérbeadásának további féltételeit, de a Marosd pusztán levő szántóföldekkel kapcsolatosan a szerződés szövege is megmaradt. E szerint az itt bérbeadott 167 hold szántóföldet, melyet eddig a döröcskeiek csupán 3 évig használtak, holdanként 2 forint cenzusért kapták bérbe. A feltételek azonban megne22
