T. Mérey Klára: A parasztság élete és sorsa a Somogy megyei Hunyady-birtokokon 1767-1867 - Somogyi Almanach 22. (Kaposvár, 1975)
A Hunyady uradalom kialakulása és a jobbágyság
hezedtek. Az évente holdanként fizetett (1000 négyszögöles hold!) két forint cenzus megmaradt, tekintet nélkül arra, hogy a földeket bevetik-e vagy sem. Kikötötte a szerződés azt is, hogy amikor az említett földekben dohány terem, akkor annak minden kilencedik fontját, ha pedig gabonával vetik el, akkor minden ötödik keresztet vagy kévét az uraság számára a földön kell kiadniuk, és onnan az uradalom vezetői által meghatározott helyre be is kell szállítani. A földeket jól meg kell munkálniuk, s azok egy évnél hosszabb ideig nem fekhetnek parlagon. Ha pedig több évre terméketlenné válnának, akkor az uraságnak ebből származó kárát a falu bírája megtéríteni tartozik. A szerződés további pontjai felhatalmazták a falu bíráját arra, hogy a bérbe vett földeket tetszése szerint ossza el Döröcske lakói között, de nem kérhet többet tőlük, mint a földesúrnak fizetendő holdankénti 2 forint. A szerződés kikötötte, hogy a döröcskeiek a földbe dohányon kívül gabonát is termelhetnek, csupán a kukoricavetést tilalmazták. — E szerződést a szili és szemesi gazdaság tiszttartója kötötte a döröcskei bíróval és az egyik elöljáróval, majd a szili kasznár láttamozta azt. Nemcsak a szántóföldből, hanem a legelőből is igyekezett hasznot húzni az uradalom. 1798-ból maradt fenn egy legeltetési szerződés, amely szerint a Marosd pusztán legeltetett marhák minden darabja után egy napot tartoztak szolgálni a jobbágyok.29 Az uradalom kiépülése és a gazdálkodás racionálisabbá válása, tehát új terheket rótt a jobbágyokra. S noha az uradalom a szerződéses földek megművelését és az ott termelt növényeket meghatározta, ezzel csupán saját járadékát kívánta növelni. Ez a cél vezette akkor is, amikor a jobbágyok úrbéres kötelezettségeit is pontosan meghatározta, s amikor a szerződéses földeket elválasztotta az úrbéres földektől. A Hunyady család felemelkedése és a ranglistán előre jutása éppen erre az időre, az 1700-as évek utolsó évtizedeire esik. A somogyi ág akkori feje, Hunyady Nép. János, akinek atyja 1755-ben báróságot nyert, 1792-ben magyar, 1797-ben pedig birodalmi grófi rangra emelkedett.30 Ahogyan a család politikai súlya növekedett, úgy fordított mind nagyobb gondot a családfő birtokainak korszerűsítésére. Ekkor szerződtetik Appel Károly neves gazdászt Németországból birtokai központjának, Urménynek jószágigazgatójává. Appel 1797-ben kezdte meg a »célszerű« gazdálkodást.31 Feltehető, hogy figyelme a somogyi jószágra is kiterjedt. Erre mutat az a jelentős iratanyag, amely az ürményi levéltárban megmaradt és 1798-ból a somogyi uradalom településeinek részletes felmérését tartalmazza.32 Ez a leírás lehetőséget ad nekünk arra, hogy az akkori jobbágyéletbe bepillantást nyerjünk. Az uradalom nevét adó Kéthely központú gazdaság, amely a mezővároson kívül Balatonberényt, Balatonújlakot, Mesztegnyőt, Bukogátot és Varjaskért foglalta magában, elsősorban állattenyésztésről, illetve állattartásról volt neves az 1790-es években. A helyiektől szerzett értesülésekre támaszkodó Vályi András szerkesztette lexikon e községekben két nyomásban művelt jobbágyi földekről ír, Kéthelyen és a két Balaton-menti faluban, továbbá Mesztegnyőn szép szőlőhegyeket, gyümölcsfákat említ. Sári ekkor már puszta, ahol a földesúrnak nagy kastélya és szép major23
