T. Mérey Klára: A parasztság élete és sorsa a Somogy megyei Hunyady-birtokokon 1767-1867 - Somogyi Almanach 22. (Kaposvár, 1975)

A Hunyady uradalom kialakulása és a jobbágyság

Érdemes megvizsgálnunk a Hunyady községek helyzetét a királyi regálékkal kapcsolatban is. Somogy megyében az 1766. évi kilenc kérdőpontra adott válaszok alapján 290 községben tudtuk megállapítani a szőlő és a kocsmahasználat mértékét, vagyis a felmért úrbéres községek (297) nagyobbik felében (97%). A települések 40%-ában (114) volt a határban szőlő és kocsmahasználat, mégpedig fél éven át használhatták a kocsmát 63 községben, míg 8 helységben vendégfogadója is volt a községnek (3%). 1761-ig 18 településben (6%) gyakorolhatták a jobbágyok a húskimérés és mészárszéktartás jogát is.

A Hunyady kézben lévő 19 település közül mindössze 4-ben (21%) volt a jobbágyoknak a szőlő mellett kocsmatartási joga is, de ezek közül 3 szerződés szerint bírta ezt a jogot (Bonnya, Csorna, Döröcske) s az utolsó kettőben 1767-ig szerződésük a húskimérés jogát is a községekre ruházta. Ezen kívül a Hunyady községek közül még Szárszón és Szemesen volt mészárszéktartási jog. Feltűnik azonban, hogy 7 helység, vagyis a községek 37%-a (Mesztegnyő, Kéthely, Nagykorpád, Szárszó, Szemes és Szólád) annak ellenére, hogy szőlője is volt, kocsmatartási jogot egyáltalán nem gyakorolhatott. A fennmaradó 8 helységben nem volt szőlő és így természetesnek tűnik, hogy kocsmáltatási joguk sem volt. A két Balaton mellett fekvő községben: Szárszón és Szemesen, továbbá Szil mezővárosban vendégfogadó is volt a jobbágyok használatára. A kérdőpontokra adott válaszok arról is megemlékeznek, hogy Szemesen a jobbágyoknak halászati joga is volt.

Külön kell megemlékeznünk a malmokról. Ennek az első mezőgazdasági ipari üzemnek rendkívül fontos szerepe volt a jobbágyok életében. Elsősorban a nagyobb vizek mellett levő települések voltak itt kedvező helyzetben, de bármelyik folyóvizet, vagy patakot szívesen felhasználták az ügyes molnármesterek. 1767-ben Somogy megyében a fassiók alapján 74 községben ismerünk malmokat s ezek között a Hunyady kézen lévő községekben Bonnyán és Szilben 1-1, Csornán pedig 3 malmot írtak össze.16

Somogy megye összes községeihez viszonyítva tehát a Hunyady községek nem tűnnek ki különleges kiváltságaikkal, sőt egyes jogokat tekintve a jobbágyság itt aránylag még kedvezőtlenebb helyzetben is volt, mint másutt. Igen valószínű, hogy ennek nem kis mértékben az volt az oka, hogy a birtok bérlő kezében volt, aki igyekezett minél több hasznot húzni bérleményéből.

Meg kell azt is vizsgálnunk, hogy milyen fokon állt a Hunyady községekben — a megyéhez viszonyítva — a földművelés módja. Ennek megvizsgálására ugyancsak lehetőséget adnak a jobbágyok fassiói. ameny- nyiben az egyik pont az illető községben lévő földművelési rendszerre is kiterjed. Sajnos a válaszokból a megye 297 községe közül csupán 149-ből kapunk konkrét eredményt és így csak a községek 49%-ában állnak rendelkezésünkre pontos adatok. így megtudjuk, hogy 11 községben (4%) még parlagos földművelési rendszert alkalmaztak, de a többien már uga- ros földművelési rendszerre tértek át (19%-ban két-, 26%-ban három és 2%-ban pedig négynyomásos gazdálkodást folytattak).

14