T. Mérey Klára: A parasztság élete és sorsa a Somogy megyei Hunyady-birtokokon 1767-1867 - Somogyi Almanach 22. (Kaposvár, 1975)
A Hunyady uradalom kialakulása és a jobbágyság
A Hunyady községekre vonatkozólag sajnos, nem tudunk a fassi- ókból számottevő eredményt kiolvasni. A 15 községből mindössze 4 adott erre a kérdésre választ, s eszerint Szárszón és Szóládon két-, Bonnyán és Döröcskén pedig három nyomásban művelték a földet.17 Ezek alapján a jobbágyi gazdálkodás módját még megközelítőleg sem tudjuk megállapítani. A forráscsoportok hiányossága nem enged további következtetésket levonni, de még e töredékekből is látható, hogy a Hunyady uradalom jobbágyfalvai ekkor gazdasági síkon sem emelkedtek felül az átlagos megyei gazdálkodási szinten. Felvetődhet bennünk a kérdés: miként hatott az úrbéri birtok- rendezés a Hunyady községekre. Az urbárium bevezetése és a települések bérlő kézből történt visszakerülése utáni első időszakból — a források hiányossága miatt — nagyon keveset tudunk. E községekben is, mint Somogy megye más helyiségeiben (Városhidvég és Szigetvár kivételével) mindenütt felfektették az úrbéri tabellákat. Ez azonban nem jelenti azt, hogy azonnal és átmenet nélkül át is tértek az urbárium szerinti szolgáltatások bevezetésére. Két községből, Bonnyából és Csornából fentmaradt 1771. november 15-én Szilből keltezett szerződések szövege, amely szerint e két község lakói a telkek és a résztelkek után járó gyalognapszámoknak (vagyis a nem igával teljesítendő robotnak) pénzbeli megváltását kérvényezték és kapták meg. A robotnapokat 20 dénárral válthatták meg. Ezt a »cenzus vagy árenda« néven említett összeget a füstpénzzel együtt évente két részletben kellett a földesúrnak kifizetniük. A hosszúfuvar és a tüzifabehordás azonban — minthogy ez ellen nem tiltakoztak — a jövőben rájuk nézve is kötelezővé vált. A fonást a földesúr elengedte, de a különböző dátiákat (tojás, vaj, kappan, csirke) 48 krajcárral kellett megváltaniuk. Mindkét szerződést Hunyady János és az illető község elöljárói írták alá.18 A későbbi időkből nem maradtak már külön szerződésszövegek. Ez a szerződés is csupán 3 évig volt érvényben. Igen valószínű, hogy később ezekben a többi községekben is fokozatosan bevezették az urbárium szerinti adózást, amint ez Somogy megye más községeiben is megtörtént.19 Sőt, igen valószínű, hogy a földesúr itt még a 70-es és 80-as években a telkek felméretését és az uradalomtól való elkülönítését is elvégeztette, tehát bizonyos méretű regulációt hajtatott végre. Ezt a feltevést támasztja alá Varjaskér 1767. és 1711. évi úrbéri tabellájának összehasonlítása. 1767-ben 32 jobbágygazdának 22 telek, 138 pozsonyi mérő belsőség, 527 4/8 hold szántó és 221 kaszás rét volt a kezén s ugyancsak e faluban 7 szabadköltözködésű házatlan zsellért is összeírtak évi 12 napi robotszolgáltatási kötelezettséggel. ■ Négy évvel később ezek a zsellérek már telkes gazdaként szerepelnek s ekkor összesen 42 gazda kezén 29 1/2 úrbéri telek, 145 1/2 pozsonyi mérő belsőség, 767 hold szántó és 247 6/8 kaszás rét volt. Míg a telkek számának növekedése 34%-os volt, a kezükben lévő terület mindössze 30,7%-kal nőtt. A gyalognapszám növekedése ugyancsak 25%, de az ennél értékesebb igásnapszám növekedése már 34%-os és az egyéb szolgáltatások (füstpénz, kappan, csirka, ölfa vágás, vaj és tojás) növekedésének együttes értéke 36,5%-os. A birtok- rendezés célja itt nyilvánvalóan elsősorban a földesúr pénz- és termény15
