T. Mérey Klára: A parasztság élete és sorsa a Somogy megyei Hunyady-birtokokon 1767-1867 - Somogyi Almanach 22. (Kaposvár, 1975)

A Hunyady uradalom kialakulása és a jobbágyság

tanunk, hogy legmagasabb (kikerítve 51 %) a fél telkes gazdák aránya a Hunyady birtokokon, ami kedvezőbb megoszlást mutat, mint a megyében általában. Ez után a negyed telkesek következnek (26%), ami ugyancsak kedvező a jobbágygazdaság rentabilitásához, különösen azért, mert ez a telekarány zömmel a német anyanyelvűekkel betelepített Döröcskén volt, ahol tudjuk, hogy a jobbágyok a telki földek mellett igen jelentős cenzusos földet is béreltek, amelyet dohánytermesztésre használtak. A jobbágy osztályon belül a Hunyady birtokon 79% volt a colonus, 16% házas és 5% házatlan zsellér.1’1

Az 1766. évi, kilenc kérdőpontra adott feleletek alapján ennek a jobbágyi népességnek a gazdasági helyzetéről is kapunk némi képet. Megállapíthatjuk ugyanis haszonvételeiket és így sikerül a jobbágyság általános anyagi helyzetéről az urbárium bevezetése előtti időszakból képet kapunk. A legelő és erdőhasználatról a függelékben kimutatást készítettünk (I. táblázat) és ennek eredményét a megyeivel összehasonlítva, az alábbi ábrákon is bemutatjuk.

A jobbágyság legelő (A) és erdőhasználatának (B) mértéke százalékos megoszlásban Somogy megyében és a Hunyady-uradalom településeiben. (Forrás: SML 1767. évi úrbéri anyag, 1766. évi jobbágyi jegyzőkönyvek.)

Az ábrákból és a számadatokból világosan kiolvasható, hogy a Hunyady uradalom a megyében valahol a középen állt, sem fában, sem legelőben nem tartozott azok közé a somogyi települések közé, ahol a jobbágyoknak bőségesen volt részük a haszonvételekben. A faizási jogot az uradalom még eltűrte, az erdőt itt sem használták ki megfelelő módon, nem gondoltak védelemre, sőt — amint ez más forrásokból megállapítható — inkább irtásra, szántófölddé alakításra törekedtek, erre igyekeztek a jobbágyokat az uradalmak vezetői rábírni.

13