Erdélyi Zsuzsanna: Hegyet hágék lőtőt lépék… Archaikus népi imádságok - Somogyi Almanach 19-21. (Kaposvár, 1974)

I. Mágikus jellegű szövegek

Este lefektyibe. Reggel felköttyibe, Menyország kapuja kinyittatik, Embernek lelke bévittetik, áment. —. . . Édesanyámtól tanultam . . . Szűz leán Szen' Margit imáccsága. 13. MOSDÁS KÖZBE

1 Somberek (Baranya m.), 1971. IV. 25. Csiki Mihályné, Antal Emerencia, 1914. Hadikfalva (Bukovina). Dicsértessél óh áldott víz. Ki megmostad az én gyarló testemet. Mosd meg az én bűnös lelkemet! Dicsiret neked örök Atyaisten! Ki az egész világot teremtetted. Áldott a te neved, Áldott a teljes Szentháromság Most és mindörökkön örökké ámen. —. . . eztet szoktam reggel imádkozni, mosdás közbe. 14. AMIKOR MEGBÉRMÁLÓDZOTT Tálasi István kéziratos anyagából. Jugani, yud. Roman. 1933. (Antalucc Peter Ijána: Maricca.) Miszébe monták mint amikor megbérmálódzott, meg kellett tanulja eszt isz: Kerülgyed az házamat, áll meg a zajtomba, aposztolok a zablakomba, szentkereszt a fejemnél, szent kenész a számba. 'z Isztennek a nyugodalma 'z én testyembe. I. változata Klézséről, Kallós Zoltán gyűjtéséből: — 1971 — »Mikor regvei mosdik meg« Jézuskának az oldalából foljó víz Ments meg münköt az örök haláltól, (háromszor) (Piszár Jánosné, Están Rózsa, 57 é.)