Erdélyi Zsuzsanna: Hegyet hágék lőtőt lépék… Archaikus népi imádságok - Somogyi Almanach 19-21. (Kaposvár, 1974)

III. Középkori egyházi irodalmat visszhangozó szövegek

III. KÖZÉPKORI EGYHÁZI IRODALMAT VISSZHANGOZÓ SZÖVEGEK a) Himnusz-énekköltészet b) dramatikus hagyományok c) epikus nyomok d) »szerkesztett« III. A) HIMNUSZ-ÉNEKKÖLTÉSZET 115. REGGELI IMÁDSÁG Sásd (Baranya m.), 1972. V. 17. Demse Dávidné Antal Lucia, 1897. Klézse (Moldova). Dicsírtessék Jézus Krisztusnak szent neve! Dicsírtessék Szentháromságegyisten, Atyaisten aki minket teremtett, Fiúisten aki minket megváltott, Szentlélekúristen, aki minket megszentelt, most és mindenkoron és mindörökkön örökké, amen. Már megvirradván éj után

1 Kérjük Isten leborulván Hogy münköt ez nap fáradván, Bűnbe(n) ne éjesen a sátán. Ügy foljon nyelvünknek szóllása Ne halaccék duffolása Szemeinknek nyergelása Világ hívságait ne lássa, Min' távol tiszták lehessünk,

2 Távodzék minden restségünk, Józan legyen eledelünk, Jóra forduljon testünk, Hogy ez nap jól elnyugoggyék, Bódog reánk következzék, 1. Iam lucis orto sydere, Szent Ambrusnak tulajdonított breváriumi himnusz. Nem egyezik a XVI—XVIII. sz-i énekeskönyvek megfelelő magyar szövegeivel. Pl. Kájoni I. 1676, ."557. o. II. 1719, 445. o. ,,A' nap fel-jövén immáron ..." 2. Var.: Lészpedről: Mint a hó tiszták lehessünk ...