Erdélyi Zsuzsanna: Hegyet hágék lőtőt lépék… Archaikus népi imádságok - Somogyi Almanach 19-21. (Kaposvár, 1974)

II. Szenvedéstörténet mozzanatait felidéző szövegek

ARRA MENŐ ARANLÉPŐ SZENT JÁNOS Pölöske (Zala m.), 1972. VIII. 24. Sablyán Gyuláné Takács Erzsébet, 1892. Zalaszentmihály. Üti piros szép hajnal, Kibe Mária nyugodék, Nap tetűled szülétek, Rózsaliliom szép virágszál, Eleven ostya Én lefekszem én ágyamba, Ügy mint testim koporsóba, Engem őröz három angyal, Egyik őrzi testemet, Másik őrzi lelkemet, Harmadik őrzi végórámat, Kerüljetek keresztek, Őrizzetek angyalok, Hogy nyugoggyam Ábrahámnak kebelében, A Jézus kedvébe, Ezer betellek, Szűz Mária szülétek, Szent székében ültetek, Arra menő aranlépő Szent János, Eztet monda Szent János: Asszonyunk, asszonyunk, szép szűz asszonyunk, Hadd el, hadd el szent könyöklő könyöklésedet, Szent térdeplő térdeplésedet, Mer megfogták az ártatlan Jézust. Boldog Bethlehemben tenyerét és talpát vasszögekkel szögezik Koronával koronázzák, Vas ostorral ostorozzák, Ha én fiam Jézus Mer megmondták tenéked, Hogy én leszek tenéked, Napbú látó anya,

1 Mennyetek el a fekete fődnek szinire, Hirdessétek az én nevemet az Ádám fiaimnak, Ki este reggel elmongya, Hét halálos bűne megbocsáttatik, Szűz Szent Borbála és Máté 1. Jelenések könyve: 12:1. „ ... És láttaték nagy jel az égben: egy asszony, a ki a napba vala felöltözve és lábai alatt vala a hold, és az ő fejében tizenkét csillagból korona..." ún. „Napba öltözött asszony motívum, („mulier amicta sole"). „... Ez az Asszony a' ki napban fel-öltözött.. . " Kájoni. II. 1719. 346. o. Magdeburgi Mechtildnél is ez a motívum: i. mű 61. o. „A menyasszony a napba volt öltözve lába alatt a hold ..." (A kép itt lehet romlás is.)