Dr. Aradi Péter: A Dráva-vidék védelmének szervezése 1848 nyarán - Somogyi Almanach 16-17. (Kaposvár, 1972)
III. További védelmi intézkedések és az őrvonal felbomlása 1848 szeptemberében
A népfelkelés meghirdetésekor ismét tapasztalható volt, hogy a köznép helyenként a földesurakkal szemben érez ellenszenvet, és barátot lát a horvátokban. Hangulatáról szeptember 18-án egy Dráva melléki tanító a következőket írta Kossuthnak: „Ki van hirdetve az általános népfelkelés, de a nép mozdulni tűzhelyétől éppen nem akar. Azt mondja: nekünk nem ellenségünk a horvát szomszédunk, miért bántana minket, midőn mi ő véle, ő viszont mi vélünk mindég barátságos viszonyban voltunk. Csak akkor félhetünk inkább tőle, ha mi bántjuk őket. A bán nem fog minket bántani, hanem az urakat, azokkal pedig mit gondolunk mi. Sőt a bán nekünk többet is ád, mint a magyar urak." 8l> Ugyanakkor Somogy megyében például az is megtörtént, hogy a kislaki nemesek .megéljenezték Jellasicsot, amikor előttük ment az országúton.^ a Letcnyén viszont rövid idő alatt a községnek és környékének parasztjaiból 20 000 népfelkelő gyűlt össze, de nem szállhatott szembe a Mura völgyében ágyúk védelme alatt előnyomuló horvátokkal. 80 Barcs környékén szembeszálltak a népfelkelők a benyomuló ellenséggel. A rendelkezésükre álló faágyúk csövei azonban az első lövésnél megrepedtek, és a legfeljebb kiegyenesített kaszákkal felszerelt népfelkelőknek szét kellett oszolniuk, ha nem akarták magukat az ellenség ágyú- és puskatűzénck áldozatul dobni. 8 ' A népfelkelés alkalmazására tett első kísérletek tehát nem jártak sikerrel. De a népfelkelőknek nem is az volt a feladata, amint azt Kossuth nagyon helyesen megfogalmazta, hogy csatarendben, minden katonai segítség nélkül, szabályos ütközetet vívjanak az ellenséggel, hanem hogy fogyasszák erejét, zavarják vonulását, és ezáltal könnyítsék meg a reguláris katonaság győzelmét. 88 A miniszterelnök a népfelkeléssel kapcsolatban szeptember 19-én újabb utasítást küldött a Dunántúl minden megyéjébe, ennélfogva a Dráva mentén fekvő megyékbe is. Felszólította a megyei kormánybiztosokat arra, hogy a népfelkelés irányításakor a megyében levő pandúrok közreműködését is vegyék igénybe, mivel azok a megye minden legkisebb zugát is jól ismerik. Egyúttal a megyei börtönben levő, kisebb lopások miatt letartóztatott tolvajoknak is szabadonbocsátást helyezett kilátásba, ha megígérik, hogy mint felderítők hasznosan fognak a haza javára tevékenykedni. 89 Batthyány a népfelkelés elrendelésével csaknem egyidejűleg, szeptember 14-én megtiltotta a sorkatonák tagjainak, hogy átlépjenek a honvédseregbe. 90 A képviselőház ugyanis szeptember 11-én megengedte ezt nekik, és az engedély alapján szeptember 12-e és 14-c között a pesti rendes katonaság tagjai százával Íratták át magukat. A budai gránátosok néhány kivétellel ugyancsak átléptek. 91 Az átlépésnek azért volt nagy jelentősége, mert így az új zászlóaljakba kiképzett katonák is kerültek. 92 Az uralkodó szemrehányást is tett a határozat miatt a magyar országgyűlésnek, és azt állította, hogy a képviselőház eltért a törvényességtől. 9 ' A tilalommal Batthyány Magyarországnak Bécs iránti lojalitását szerette volna igazolni. Ugyanakkor az ország függetlenségét sem óhajtotta Jellasicsnak prédául átengedni, ezért nyúlt a népfelkelésnek, mint egyszerű védekezésnek eszközéhez. Vagyis azt, hogy Magyarország támadással szemben védekezik, nem tekintette a törvényesség útjáról való letérésnek. 9 ' Az önkéntes nemzetőrség a Dél-Dunántúlon Csányi Zala megye szeptember 15-i bizottmányi ülésén személyesen számolt be arról, hogy a legutóbbi felváltáskor kiállított nemzetőrseregeket nagyrészt
