Dr. Aradi Péter: A Dráva-vidék védelmének szervezése 1848 nyarán - Somogyi Almanach 16-17. (Kaposvár, 1972)
III. További védelmi intézkedések és az őrvonal felbomlása 1848 szeptemberében
feloszlatta, mert a sereg gyakorlatlansága miatt nem felelt meg a várakozásnak, és a miniszterelnök augusztus 13-i és 15-i rendeleteire hivatkozva szükségesnek tartotta állandó, önkéntes nemzetőrség szervezését. Felszólalása nyomán a bizottmány elhatározta, hogy 1000 önkéntest állít ki, mégpedig minden 200 lakos után egyet. A megyének 1848-ban több mint 290000 lakosa volt. 00 Ezer önkéntes kiállításához ennélfogva minden 290 után kellett volna egy személyt adni. A megyében viszont számos település lakosságának száma nem érte el a 290-et; attól kellett mármost a bizottmánynak tartania, hogy ezek a községek alacsony lélekszámukra hivatkozva egy önkéntest sem küldenek, így nem gyűlik össze az 1000 fő. Annak érdekében tehát, hogy a tervezett létszámú önkéntes összejöjjön, egyrészt a kiállítás alapját csökkentették: 200-ban állapították meg, másrészt azt is kimondták, hogy olyan községekben, amelyekben a lakosság száma 200-nál kevesebb, kiegészítik a létszámot azokból a helységekből, amelyekben 200, illetve többszöröse felett maradék van. Ezáltal akarták elérni, hogy az 1000 önkéntes bizonyosan kiálljon a megyében. A továbbiakban a bizottmány azt határozta, hogy az önkéntesek a harcok végéig; legfeljebb három évig szolgálnak; a jelentkezési korhatár 22-40 év; a jelentkezők 10 forint foglalópénzt, továbbá a kiállás napjától kezdve naponta 8 krajcárt kapnak; a harcok során megrokkantakról az őket kiállító község lesz köteles gondoskodni; ugyancsak az gondoskodik arról, hogy a kiállók megfelelő ruházatot kapjanak. A fegyverellátás biztosítására azt határozta a bizottmány, hogy részben a kormányzattól próbál fegyvereket beszerezni, részben kötelezi a szuronyos puskával rendelkező magánszemélyeket fegyvereiknek térítés ellenében történő átadásra. Arról is rendelkezett, hogy a csapatot két hét alatt szervezik meg, a hamarabb kiállott önkénteseket pedig kisebb csoportokban elküldi Nagykanizsára. 96 Jellasics seregei oda 13-án még nem érkeztek meg. Szeptember 15-én Csányi már arra hívta fel Zala megye bizottmányát, hogy a begyakorolt nemzetőrökből állítson ki a lehető legtöbbet, fegyverezze fel, ahogyan tudja lőfegyverrel, kaszával, dárdával, és Sümegre vagy Tapolcára küldve bocsássa az ő rendelkezésére, de a megye többi nemzetőrét is gyakoroltassa a fegyverforgatásban, és az ellenség előrenyomulása esetén használja fel annak nyugtalanítására. 9 ' A bizottmány 20-21-én úgy döntött, hogy az egerszegi, a kapornaki és a lövői járásban az első és a második alkalommal mobilizált nemzetőrök helyett olyan személyeket fogad meg, akik korábban nem voltak nemzetőrök, csakhogy ki tudják állítani az elhatározott számú önkéntest. Ezekben a járásokban ugyanis több helyen a lakosok nyíltan ellenszenvet mutattak az újabb nemzetőri. szolgálattal szemben. 98 A szántói járásnak Kisfaludy Mór vezetése alatt álló és a tapolcai járásnak Vigyázó Ferenc parancsnoksága alatti, begyakorolt nemzetőreit Székesfehérvár környékére irányította szeptember 19-én Csányi kormánybiztos. 99 Ezzel azt :a elérni, hogy a fegyverforgatásban járatosabb nemzetőrök kerüljenek abba a táborba, amelynek a bán seregeivel minden valószínűség szerint csatát kell vívnia. Ezek a nemzetőrök a pákozdi csatában nem vettek részt. De a megye egyébként is csak október 23-ig állította ki az 1000, illetve az addigra már valamivel több önkéntest. Szeptember 22-én Csányi elrendelte, hogy a megye otthon maradt nemzetőrei igyekezzenek az ellenséget hátulról és oldalvást éjjel-nappal üldözni,
