Dr. Aradi Péter: A Dráva-vidék védelmének szervezése 1848 nyarán - Somogyi Almanach 16-17. (Kaposvár, 1972)

II. Változások az őrvonalban 1848 júliusának második felében és augusztusában

függő védővonalat alkossanak Vcjtitől Siklósig a következő formában: Esterházy zászlóaljából Vejtibe és Hiricsre kerüljön 250, Kisszcntmártonba és Cunba 200, Szaporcára és Tésenfára 100, Csehibe 100, Drávapalkonyára és Drávaszabolcsra 250, Siklósra pedig 200 fő, a siklósi csapatot egészítsék ki az otthon tartózkodó, Baranya megyei nemzetőrökkel; Siklóstól tovább Eszék felé Havranek zászlóalja kerüljön: Tapolcára 90, Beremcndre 400, Petárdára 100, Bolmányra 245, Kácsfaluba ugyancsak 245 nemzetőr; onnan tovább Eszékig pedig a Molnár őrnagy parancsnoksága alatt álló Baranya megyei, pontosabban a pécsi és a baranyavári járásból összeállított zászlóaljat tegyék. Az első alispán ajánlotta még, hogy a Vejtitől Bogdásig elterülő partszakaszra a Darócon tartózkodó 500, Komárom megyei nemzetőrt küldjék, kiegészítve még 500 nemzetőrrel. Majthényinak egy másik javaslata is volt az összefüggő védővonal létrehozására: az 500, Komárom megyei és a másik 500 nemzetőrt irányítsák a Havranek-zászlóalj számára kijelölt vonalra, Havranek zászlóalját Esterházy zászlóalja helyére, Esterházy zászlóalját pedig Vejtitől a Somogy megyéig terjedő partszakaszra helyezzék, mégpedig Vajszló, Luzsok, Kiscsány, Nagycsány, Sellye és Bogdása helységbe.'^ Majthényi elgondolása nem valósult meg, de Csányi sem szóratta szét miként az első alispán vélte - a csapatokat. Baranya megyében augusztus első felében még az is bonyodalmat okozott, hogy az Országos Nemzetőrségi Haditanács Molnár József őrnagy helyére MihaJovich Mihályt nevezte ki a pécsi és a baranyavári járás nemzetőreinek parancsnokává/'

0 Molnár elmozdítása zászlóalja körében nagy visszatetszést szült. A tisztikar megbízásából Jeszenszky Gyula százados, Hobling György főhadnagy, Kisfaludy Károly alhadnagy és Peinhoffcr Sándor őrmester beadványban kérte augusztus 9-én Csányit, hogy Molnár József továbbra is a zászlóalj élén maradhasson, mert bizalmuk van benne, egyszersmind kijelentették, hogy ha Molnárnak távoznia kell, inkább lemondanak, de olyan őrnagy parancsnoksága alatt, akiben nincs bizalmuk, nem szolgálnak.'

0 Az ügyben Csányi a miniszterelnökhöz fordulva megállapította, hogy a haditanács rendelete a drávai vonal egyik legfontosabb pontján zavart okoz, mert a tisztek ragaszkodnak Molnár őrnagyhoz, továbbá Molnár őrnagy ismeri a vidéket, gyakorlott katona, aki sehol máshol nem tud a hazának nagyobb hasznot hajtani, mint Baranyában. Ezek után az őrnagy maradhatott Baranya megyében a különválasztott baranyavári zászlóalj parancsnokaként,'

1 Mihalovics Mihály pedig a másik résznek, a pécsi járás zászlóaljának parancsnoka lett. Baranya megyébe került augusztus közepe táján 500, Komárom megyei nemzetőr. A miniszterelnök eredetileg Eszékre rendelte őket, és augusztus 22-én meg is érkeztek oda.

d

" Jankovics főispán azonban nem helyeselte ezt, mert az volt a véleménye, hogy ha a szlavóniai területre akármilyen fegyveres erőt küldenek sorkatonaság kivételével, ürügyet szolgáltatnak Jellasicsnak háború kezdésére. Ezért azután a főispán tovább irányította a nemzetőröket Bellyére, majd mivel ott nem kaptak helyet, Daróczra; ott elszállásoltak.

5

'' Ugyanebben az időszakban az őrködés szigorítása végett is hoztak néhány intézkedést. Tompák Sándor nemzetőri százados felhívta Csányi figyelmét arra, hogy bizonyos Gelencsér nevezetű, verőcei lakos Jellasics mellett izgat. Ezért azt javasolta, hogy a Sellye és Potony közt fekvő horvát falvakat, amelyekben mindaddig nem állomásoztak nemzetőrök, fokozott figyelemmel kísérjék, és ki-