Dr. Aradi Péter: A Dráva-vidék védelmének szervezése 1848 nyarán - Somogyi Almanach 16-17. (Kaposvár, 1972)

II. Változások az őrvonalban 1848 júliusának második felében és augusztusában

váltképpen éjszaka vigyázzanak, s az őrök minden idegen, ismeretlen embert tartóztassanak le, és állítsanak a hatóságok elé.''

1 A bejelentés nyomán néhány nap múlva Csányi el is rendelte a fokozott, egyszersmind az éjszakai őrködést is." Utasítására Palocsay nemzetőri őrnagy lovassággal is megerősítette az éjszakánként őrködő csapatokat/'

6 Vigyázó Ferenc zászlóaljparancsnok a Muraközre vonatkozólag rendelte el augusztus közepén, hogy éjszakánként kétszer annyi őr vigyázzon, mint a korábbi hetekben, és különösen a Csáktornyára, a Dekanoveczre, a Novakoveczre, a Szerdahelyre és a Kottoriba vezető utakat kísérjék figyelemmel." A zalai nemzetőrök felváltása során ugyancsak augusztus közepén a tapolcai járás nemzetőreinek egyik századát Stridó vidéke helyett, ahol korábban volt, Gárdinoveczbc helyezték, Stridó vidékére pedig Dobri környéke helyett a zalalövői járási nemzetőrök egyik százada került/'

8 A nemzetőri szolgálat átszervezéséhez az első lépést a honvédelmi miniszter július 2 5-1, említett rendelete tette meg, amely kimondta az önkéntes mobilizáció elvéti

9 Ez még csak kívánság formájában beszélt arról, hogy a kimozdított nemzetőrök hosszabb ideig maradjanak szolgálatban. A miniszterelnök augusztus elsején viszont már előírta, hogy a kiállás tíz hétre történjék.''

0 Ezen az intézkedésen azonban a további események hatására hamarosan maga a miniszterelnök változtatott. Mivel a július 29-i találkozó a bán politikájában nem hozott változást, sőt augusztus 8-a és 10-e között a horvátok Verőce megyébe benyomultak, a két fél viszonya tovább romlott. Ilyen előzmények után adta ki a miniszterelnök augusztus 13-án azt a rendeletet, amely a nemzetőrség mobilizációját új alapokra helyezte. A rendelet bevezetője megállapította, hogy az összes nemzetőr kiindítása helytelennek bizonyult, mert sok munkáskezet vont cl állandó foglalkozásától, családfenntartók hagyták el hozzátartozóikat, beteges, gyenge testalkatú személyeknek kellett katonai szolgálatra menniök, a csapatok felváltása rendszerint akkor következett be, amikor a gyakorlás során már alkalmassá váltak a hadi szolgálatra, s a felválrás tetemes költséggel is járt. Ezért - folytatódik a rendelet - a minisztérium elhatározta, hogy nem fogja a nemzetőrseregeket „minden egyéni kivétel nélkül kimozdítani." Tekintettel azonban az ország veszélyes helyzetérc, amely ,,a lehető legrövidebb idő alatt múlhatatlanul" szükségessé tette nagy haderő kiállítását, elrendelte a minisztérium, hogy a törvényhatóságok ,,,nemzetőrökből álló hadi erőt teremtsenek, mely önkéntesen ajánlkozó, erős, egészséges egyénekből legyen alkotva, kik mindaddig, míg a harc tart, vagy a haza szolgálata igényelni fogja, a kormány rendelete alá helyezik magukat." A jelentkezők felfegyverzését, századokba való beosztását és bcgyakoroltatását a rendelet a megyei hatóságok kötelességévé tette, valamint azt is, hogy tájékoztatást nyújtsanak a haditanácsnak a jelentkezők számáról, továbbá, hogy kinevezésre javasolják azt a megyebeli őrnagyot vagy más személyt, akinek a vezérlete alatt a nép legszívesebben szolgálna. Közölte a rendelet azt is, hogy az így alakuló seregekben mind a tisztek, mind a köznemzetőrök kiindulásuktól visszaérkezésükig éppen olyan fizetést fognak kapni, mint a honvédsereg tagjai, és hogy ez alatt az idő alatt rájuk is a honvédsereg fegyelmi szabályai vonatkoznak.

01 Ezzel megtörtént a nemzetőrség régi rendszerű mobilizációjának a felszámolása.

02 Még azt is közzé tették, hogy „minden egyéb, a nemzetőrseregek kimozdítására vonatkozó rendeletek ezennel megszüntetnek, kivévén azokat, ame-