Dr. Aradi Péter: A Dráva-vidék védelmének szervezése 1848 nyarán - Somogyi Almanach 16-17. (Kaposvár, 1972)

II. Változások az őrvonalban 1848 júliusának második felében és augusztusában

radt. Itt, mégpedig Sellyén és környékén korábban a Veszprém megyei nemzetőrök állomásoztak. Ök Csányi említett intézkedése után egy hónapig a Dráva parton maradtak, majd pedig úgy mentek haza, hogy senki sem érkezett helyettük Veszprém megyéből, üresen hagyták tehát őrhelyeiket. A részben önkéntes vállalkozás, részben sorshúzás útján újabban kiállított Veszprém megyei csapatok közül 991 főnek augusztus 11-én, 1134 főnek augusztus 12-én kellett útirendje értelmében Pécsre érkeznie.

3

" Egyidejűleg egy harmadik, Veszprém megyei csoportnak Somogy megyén, mégpedig Marcalin keresztül kellett Baranya megyébe vonulnia/'

0 Az újonnan érkezettek nem kerültek az előző csapatok állomáshelyeire, bár felváltásukra küldték őket, hanem az Esterházy őrnagy parancsnoksága alatti zászlóaljból az 1., a 2., a 3. század egészen és a 4. század fele Siklóson, a 4. század másik fele pedig a közelben fekvő Tapolcán, az 5. század Harkányben, a 6. Kémesen és Csepelyen, a 7. Szerdahelyen és Kovácshidán, a 8. Drávaszabolcson és Drávapalkonyán kapott őrhelyet. Az utóbbi századnak figyelnie kellett a Dráván átkelő személyeket, és letartóztatnia mindenkit, aki útlevél nélkül utazik, vagy gyanúsan viselkedik.

/jl A Havranek őrnagy parancsnoksága alatti zászlóaljat pedig a következő helységekbe osztották el: az 1., a 2. és a 8. század (730 fő) Beremendrc, a 3. század (232 fő) Bolmányra, a 4. és a 6. század (488 fő) Kácsfaluba, az 5. és a 7. század (466 fő) Laskafaluba került/'

2 A harmadik, Veszprém megyei zászlóaljnak, amelynek élén Bezerédy Kristóf őrnagy állt, Sásd lett az állomáshelye. A három zászlóaljba összesen 4041 nemzetőr tartozott/'

3 A Veszprém megyei nemzetőrökkel kapcsolatban még két eseményt kell megemlíteni. Az egyik az őrseregek elhelyezésével van összefüggésben. Esterházy zászlóalját Veszprém megye eredetileg Sásdra küldte, Esterházy azonban a már említett területen helyezkedett el csapatával, és saját maga Siklósra ment. Esterházy érkezésekor Siklóson tartózkodott Havranek őrnagy zászlóalja is. A zavar elkerülése és az őrködés kiterjesztése érdekében irányította tovább Csányi Havranek zászlóalját Beremendre és a többi, már említett helységbe. Csányi rendelete nagy ellenszenvet és elégedetlenséget váltott ki Havranek tisztikara körében.

44 Csányi rendeletét mégis végre kellett hajtani, és Perczel Imre tevékenysége nyomán a tisztikar körében néhány nap múlva helyreállt a békesség is.

45 A másik esemény az őrsereg élelmezésével függ össze. A nemzetőrök panaszkodtak Csányinak amiatt, hogy Baranyában a marhahúsért kilogrammonként 16 krajcárt kénytelenek fizetni akkor, amikor az otthon tartózkodó baranyai lakosok 14 krajcárt fizetnek érte. Kérték, a veszprémiek Csányit, hogy ezt az „ellenséges indulatot szító megyei rendeletet" szüntesse meg/

lü A panaszt valószínűleg orvosolták is, ugyanis többé nem hangzott el. A Dráva említett partszakasza tehát teljesen őrizet nélkül maradt. Viszont azon a szakaszon, amelyre a Veszprém megyei nemzetőröket helyezték, azok érkezésekor ugyancsak nem állomásozott sem nemzetőrség, sem honvédség, sem sorkatonaság. A vejti rév közelében levő községek aggodalmaskodtak is, hogy ellenséges benyomulás esetén senki és semmi nem védi őket a támadók pusztításaival szemben. Engedélyt kértek tehát Csányitól augusztus 18-án arra, hogy otthon tartózkodó nemzetőreik közül 5-6 állandóan a rév közelében őrködhessen.'

1

' És a kormánybiztos pár nap múlva Esterházy zászlóaljából küldött is egy csapatot a rév őrzésére. Ez viszont Majthényi első alispán szerint a rendelkezésre álló, egyébként is csekély erőnek teljesen célszerűtlen szétszórását eredményezte, ezért Majthényi azt javasolta Csányinak, hogy a Veszprém megyei nemzetőrök összeül