Dr. Aradi Péter: A Dráva-vidék védelmének szervezése 1848 nyarán - Somogyi Almanach 16-17. (Kaposvár, 1972)
II. Változások az őrvonalban 1848 júliusának második felében és augusztusában
csak két hétre mobilizálják, de kifejezte azt a reményét, hogy a következő alkalommal az utóbbi miniszteri rendeletben megszabott hosszabb időre fognak a nemzetőrök kiállani. 34 A nemzetőrök kiindításával járó pénzügyi nehézségek augusztusban is mutatkoztak. Csányi a nemzetőrök mobilizációjáról szóló rendelet megjelenése után, mivel a megyék többnyire azt határozták, hogy nemzetőreik két hétig szolgáljanak, hamarosan úgy rendelkezett, hogy a felváltó őrsereg fizetése akkor kezdődjék, amikor már elfoglalta állomáshelyét, és addig tartson, ameddig ott marad. Ezzel Csányi mérsékelni akarta az államnak a nemzetőrök kimozdításával járó egyébként is tetemes kiadását. Varga Lajos tapolcai főbíró azonban - hangot adva a nemzetőrök reagálásának is - kifogást emelt az intézkedés ellen. Arra hivatkozott, hogy a nemzetőröket az 1848: XXII. t. c. 13. §-a értelmében külső szolgálat idején napidíj illeti meg, a külszolgálat pedig akkor kezdődik, amikor a nemzetőr elhagyja lakóhelyét. Hangoztatta azt is a főszolgabíró, hogy az őrseregeket fizetés, élelmezés nélkül a határszélekre rendelni különben is „teljesen lehetetlen". Ezért kérte a kormánybiztost, hogy a tapolcai járás őrserege számára a törvényszabta fizetést utalja ki. ;,J Varga főszolgabíró „hivatalos levelére" Csányi „barátságos", de határozott választ küldött: ha a nemzetőrök részére országszerte fizetnek napidíjat a lakóhelyüktől a Dráva vidékére történő utazás és visszautazás idejére, és fizetnek ugyanerre az időre élelmezési költséget is, - írta - akkor nem a háború, hanem a költségek fogják a gyenge lábon álló kincstárat felcmészeteni. A törvény meghozatalakor ugyanis senki sem gondolt, nem is gondolhatott arra, hogy a kiindított nemzetőröknek két hetenként történő felváltása, továbbá az utazás idején fizetett napidíj és az élelmezési költség súlyosan megterheli pénzügyileg az államot. Az elégedetlenség csillapítása végett Csányi végül is engedélyezte, hogy a tapolcai járás nemzetőrei az őrhelyre való utazás idején élelmezési költséget, a hazautazáskor pedig napidíjat kapjanak, de leszögezte, hogy „nem lehet nem fájlalni, ha részünkről, kik percről percre nagyobb veszéllyel fenyegettetünk, kik előtt nem egynéhány napidíj nélkülözése, hanem örök megsemmisülés áll, olyan követelések tétetnek, melyeknek ilyen iszonyatos körülményekben a gondolatban felmerülniük" sem lenne szabad. 30 Somogy megyében a barcsi járáshoz tartozó Komlósd nemzetőrei is panaszkodtak az élelmezési költség és a napidíj megszüntetése miatt; a kaposi járás nemzetőrei pedig kijelentették, hogy gyalog nem hajlandók kivonulni. 3 ' Ügy látszik, hogy az utóbbiak számára a megye nem akart fuvart biztosítani a kivonuláshoz. Az esetek mutatják, hogy a nemzetőrök kiindítása az államháztartás számára súlyos anyagi megterhelést jelentett, ezért a hatóságok a kiadásokat mérsékelni igyekeztek. Augusztus 3-án Csányi megküldte a honvédsereg rendszabályait a nemzetőri zászlóaljak parancsnokainak. A nemzetőrök felesküdtek megtartásukra. Somogy megyében a Zichy László őrnagy parancsnoksága alatti zászlóaljnak Görgetegen alakult százada azonban lázító szavak kíséretében megtagadta az eskü letételét. A tiszteknek sikerült ugyan a századot lecsillapítaniuk és az eskütételre rábírniok, mégis szükségesnek találta az őrnagy az esetleges további lázongás megelőzésére a századot felosztani és tagjait a többi századba sorolni. 3 * Augusztus közepe előtt a Drávának baranyai partszakaszán Somogy megye határától, nevezetesen Bogdásától a vejti révig terjedő rész őrizetlenül ma-
