Dr. Aradi Péter: A Dráva-vidék védelmének szervezése 1848 nyarán - Somogyi Almanach 16-17. (Kaposvár, 1972)
II. Változások az őrvonalban 1848 júliusának második felében és augusztusában
hétre történő kiállás a sok utazás miatt az állam számára nagyon költséges.3 Felhívta egyúttal a megyei hatóságok figyelmét arra, hogy a nemzetőrök kiállításával kapcsolatos intézkedéseiket a zavar elkerülése végett az ő intézkedéseivel hozzák összhangba. 21 A miniszterelnök pedig a várható ellenszenv megelőzésére már augusztus elsején utasította a törvényhatóságokat, hogy azokat a nemzetőröket, akiknek megígérték a rövidebb ideig tartó szolgálatot, ezért az újabb rendelet után sem maradnak hosszabb időre szolgálatban, váltsák fel, a továbbiak során viszont legalább tíz hétre álljanak ki a nemzetőrök. 2,1 A honvédelmi miniszter július 25-i rendelete és Csányi augusztus i-i javaslata a megyékben a nemzetőrök körében a felváltást és a szolgálat időtartamát illetően meglehetős zavart keltett. így történt meg, hogy augusztus elején kevesebb nemzetőr érkezett felváltásra, mint ahány az őrvonalban volt: Zala megye zalalövői járásából augusztus 8-án pl. csak 800, a járás 1200 főnyi korábbi csapatával szemben. 21 ' Az ilyen jelenség nem volt egyedülálló. Tehát az őrködő csapatok létszáma csökkent, mégis bízott a Zala megyei alispán abban, hogy a helységek az újabb nemzetőri csapatokat is kiállítják, csak a kiküldött tisztviselőnek kell erélyesen közreműködnie. 2 ' A nemzetőröknek távolabbra és hosszabb időre történő kimozdítása Somogy megyében is ellenkezéssel találkozott. A csokonyai és visontai nemzetőrök arra az ígéretre hivatkoztak, hogy csak otthon kell őrködniök, legfeljebb a szomszédos helységekbe kell menniök a rendkívüli zavargás lecsendcsítésére. Emlegették az önkéntesek javára való adakozásukat, amelyre hivatkozva elvárták, hogy azok menjenek távolra, ők maguk pedig otthon őrködhessenek; azt meg, hogy a Dráván túli területre kell vonulniok, különösképpen kifogásolták. 28 Valójában a hosszabb, sőt bizonytalan ideig tartó szolgálattól húzódozhattak. Időközben Csányi értesítette Molnár őrnagyot, hogy egy, július végén kiadott miniszteri rendelet értelmében a nemzetőröket nem szabad Szlavóniába szállítani. 29 Ezzel a csokonyai és visontai nemzetőrök panaszainak egy része orvoslást nyert. Kiss András százados a nemzetőröket lázító beszéddel a törvény és esküjük elleni cselekvésre bujtogatta. Több tiszt ezt elítélte, és Kiss Andrásnak tiszti rangjától való megfosztását kérte. 30 A büntetést azonban megelőzte a százados a lemondásával." Sopron megyében, amikor a július 25-i miniszteri rendelet megjelenése után új összeírást készítettek, csak 1700-an ajánlkoztak a Dráva menti szolgálatra, 32 1200-zal kevesebben, mint eredetileg. Az elmaradók, bizonyára megijedve a két hétnél hosszabb ideig tartó szolgálattól, kihasználták az önkéntes mobilizáció elvi lehetőségét. Ugyancsak a kiállás időtartama miatt keletkezett zavar Baranya megyében is. A szentkirályi, a siklósi és a gyűdi nemzetőrök nagy része augusztus 7-én megtagadta a kivonulást, és Guttinger őrnagytól annak biztosítását követelte, hogy 14 napnál tovább nem kell szolgálnia. Nem is voltak hajlandók az elégedetlenkedők mindaddig kiindulni, amíg az őrnagy nem ígérte meg nekik, hogy kívánságukat a megyei bizottmány elé terjeszti. Guttinger hajlandó volt az egész történetet inkább a bornak és az odament sok asszony sírásának, semmint a nép rossz szellemének rovására írni, 33 a főok mégis az volt, hogy a nemzetőrök nem akartak 14 napnál hosszabb ideig szolgálatot teljesíteni, már azért sem, mert ez an> r agilag is érzékenyen érintette őket. A sok ellenkezés hatására Csányi augusztus 11-én hozzájárult ahhoz, hogy a nemzetőröket a hatóságok a legközelebb esedékes felváltás alkalmával is •Mi
