Dr. Aradi Péter: A Dráva-vidék védelmének szervezése 1848 nyarán - Somogyi Almanach 16-17. (Kaposvár, 1972)

II. Változások az őrvonalban 1848 júliusának második felében és augusztusában

létszáma 3000 volt.

8 Mészáros honvédelmi miniszter az 1. honvédzászlóaljat is a Bácskába akarta áthelyezni," Csányi azonban a pécsi honvédeket rendelte oda. Pécsen a 8. honvédzászlóalj alakult meg, és Vitális Ferenc nyugdíjas százados parancsnoksága alá került. A kormánybiztos a miniszternek augusztus i-én írt levelében intézkedését azzal indokolta, hogy sorkatonaság elszállítása a drávai őrvonal gyengülését vonja maga után, és ha honvédzászlóalj sem marad a Dráva mentén, akkor „komolyabb események clőlépcsőin biztos jövőre nem számíthatunk."

1

" Csányi levele még csak úton lehetett, amikor Mészáros augusztus 2-án arra utasította a kormánybiztost, hogy annyi katonai, honvédi és nemzetőrseregi erőt indítson majd Bács megyébe, amennyi elegendő lesz az ott működő, gyenge katonai erővel együtt a kitört és még addig meg nem fékezett lázadásnak teljes elfojtására.

11 Csányi augusztus 4-1 válaszában kifejtette: máris túl sok haderőt mozdítottak cl a Dráva vidékéről, és ha az elmozdítás folytatódik, csak nemzetőrök maradnak a Dráva partján, ők pedig háború esetén aligha fognak sikeresen harcolni.

12 Erre augusztus 9-én a honvédelmi miniszter távollétében az akkor őt helyettesítő Török Bálint Csányit megnyugtatni igyekezett, amikor azt ígérte, hogy a teljes béke helyreállításáig a minisztérium nem fog több haderőt a rendelkezése alól elmozdítani.

11 Küldtek még a Bácskába Baranya megyéből öt ágyút is. Batthyány és Jellasics bécsi megbeszélésének másik részét a bánnak az az ígérete képezte, hogy seregeit szétoszlatja. Batthyány komolyan vette a bánnak ezt az ígéretét, és a minisztertanácsban kijelentette: ,,A horvátokkal nem lesz bajunk . . . Jellasics igen kellemes ember."

1

'

1 A valóságban azonban egészen más volt a helyzet, mint amilyennek Batthyány nyilatkozata alapján látszik. Jellasics seregei ugyanis augusztus 8-a és 10-e között benyomultak Verőce megyébe,

lj és megszállták annak nagy részét,"' bár például Eszéket nem vették birtokba. Ezzel a cselekedettel a horvátok újabb szakaszon kerültek közelebb a Verőce megye szomszédságában, a Dráva bal partján levő magyar területhez. És Jellasics augusztus 9-én, amikor az otocsáci ezred egyik zászlóalja Zágrábba érkezett, a katonákhoz a következő szavakat intézte: „Barátaim, nemsokára a Dráva mellett leszünk, s tizennégy nap múlva mint győztesek fogtok visszatérni." Közvetlen környezete előtt pedig kijelentette: csak vagy tíz napig várja, hogy mit határoz a pesti országgyűlés azokról a feltételekről, amelyeket a kibékülés alapjául Bécsben Batthyány elé terjesztett. Ez a kijelentése, valamint nagymértékű katonai készülődése azt mutatta, hogy a Magyarországba való betörést nem szándékozott sokáig halasztani.

1

' A Verőce megyében történtekről Csányi azonnal értesítette a miniszterelnököt. Rámutatott arra, hogy az ott állomásozó magyar katonaság nem elegendő a támadók feltartóztatására, és csekély a Baranya megyei haderő is ugyanakkor, hiszen a sorkatonaságból két zászlóaljat, továbbá három zászlóalj nemzetőrt és a pécsi honvédzászlóaljat a Bácskába helyezték.

1

^ Végeredményben: Batthyány és Jellasics 1848. július 29-i bécsi találkozása nem tudta megteremteni a kölcsönös bizalmon alapuló békét Magyarország és Horvátország között. Ezért a magyar kormányzat továbbra is arra kényszerült, hogy gondoskodjék a Dráva vidék védelmének szervezéséről.