Dr. Aradi Péter: A Dráva-vidék védelmének szervezése 1848 nyarán - Somogyi Almanach 16-17. (Kaposvár, 1972)
I. Őrvonal létesítése a Dráva-vidéken 1848 júniusában és júliusának első felében
Időközben a miniszterelnök felhatalmazta Csányit, hogy ott vásároljon fegyvereket, ahol tud. 15,3 A nagy fegyverhiány ellenére egy-egy fegyverszállítmányt mégis küldtek a megyékbe. Július közepén Csáktornyára m és Somogy megyébe érkezett IOOO-IOOO darab szuronyos puska. 190 Somogy megye bizottmánya elhatározta, hogy a kereskedőknél található lőszert, puskaport, ólmot lefoglalja, 1911 az üzletekben található lőfegyvereket pedig bolti áron megveszi. 19 ' Persze ezek az intézkedések sem oldották meg a drávai táborokban tartózkodó nemzetőrök fegyverellátásának a gondjait. Különösen lőfegyverekben volt nagy a hiány. Csányi június elején arról értesítette Baranya megyét, hogy Pestről 600 karabély, 500 kováspuska, 200 szuronyos puska és 1000 kasza, Eszékről pedig 1000 darab puska érkezik a megyébe. 198 Az eszéki fegyvertárból az ígért puskákat valóban át is adták a megyei őrseregek számára. 199 Ebből 126 darabot a Somogy megyei őrsereg részére kellett továbbadni.0 " Pestről azonban június közepéig nem érkezett más fegyver, mint 1000 darab kasza nyéllel és 500 darab kasza nyél nélkül. 201 Ezek után a megyei bizottmány a június 12-Í ülésén felszólította a megye minden polgárát, különösen az uradalmakat, hogy használható fegyvereiket, akár „hazafiúi áldozatul, akár a minisztérium által biztosított térítés ellenében" adják át; elhatározták továbbá, hogy lándzsákat is szereznek be, és kijavíttatják a megyeházán levő rossz kardokat, puskákat és pisztolyokat. 2 " 2 A Veszprém megyei nemzetőrök fegyver nélkül érkeztek Baranyába, mivel otthon nem tudták őket fegyverekkel ellátni. Ezért az őrsereg parancsnoka kérte Csányit, hogy a Pécsen lévő fegyverekből utalványozzon serege számára. 203 A Tolna megyei nemzetőrök is csak részben voltak lőfegyverrel felszerelve; egy részüknek csak dzsida és kiegyenesített kasza volt a fegyvere. 20 ' 1 A június végéig Vas megyében kiállt, valamivel több mint 1700 nemzetőr közül csak 460-nak volt szuronyos puskája, a többinek 200 kardon kívül csak kasza jutott fegyverül. 200 Több megyében a hatóságok elhatározták, hogy saját maguk készíttetnek lőfegyvert, ezért kérték Marziani ezredest, hogy küldje meg a puskák pontos rajzát. 200 A minisztertanács is foglalkozott a fegyverellátás kérdésével: június 6-án utasítást adott 100000 kiegyenesített hadikaszának, 20 ' valamint a somogyi nemzetőrök részére 2000 dárdának készítésére. 208 A Muraközben állomásozó zalai nemzetőrök felszerelésére a honvédelmi miniszter július 15-én 1000 puskát és 30000 töltényt küldött Csáktornyára. 209 A zalai bizottmány Alsólendván készíttetett a megye nemzetőrei számára 600 dárdát. 210 Baranya megye bizottmánya dzsidákat készíttetett, darabját 5 5 krajcárért. 211 Az őrseregek pénzügyi ellátása A drávai táborok pénzügyi ellátása végett Kossuth június 30-án úgy rendelkezett, hogy a körmendi kincstári hivatal 100 000, a nagykanizsai 50000, a pécsi 25 000 pengőforintot bocsásson Csányi rendelkezésére. 212 Ez az összeg azonban egy hónapra sem volt elég, és Csányi július végén már jelentette Kossuthnak, hogy a parancsnoksága alatt álló őrseregek ellátására havonként 242 432 pengőforint szükséges. 213 Az 1848. évi XXII. törvénycikk 13. §-a szerint a nemzetőröket „külső szolgálatuk", tehát lakóhelyükön kívüli alkalmazásuk idejére ,,a rendes katonaság" zsoldjával egyenlő összeg, naponként 4 ezüstkrajcár illette meg. Az önkéntes honvédek a május 16-i felhívás értelmében 8 ezüstkrajcárt kaptak. Ugyanezt az összeget állapították meg a Dráva vidékére küldött nemzetőrök számára is.