Dr. Aradi Péter: A Dráva-vidék védelmének szervezése 1848 nyarán - Somogyi Almanach 16-17. (Kaposvár, 1972)

I. Őrvonal létesítése a Dráva-vidéken 1848 júniusában és júliusának első felében

gyoni cenzussal, mégpedig városokban, vagy rendezett tanáccsal ellátott községekben 200 Ft értékű házzal vagy földdel, egyéb községekben féltelekkel vagy ehhez hasonló kiterjedésű birtokkal „kizárólagos tulajdonul" rendelkezett, továbbá, akinek volt évi 100 forint tiszta jövedelme.

129 Viszont a városi és megyei hatóságok, amelyeknek a hatáskörébe tartozott a nemzetőrség helyi alakulatainak összeállítása (2. §), azokat a személyeket is besorolhatták a kötelezetteken kívül, akiket ,,az alkotmányos rend fenntartásában kitüntetésre méltóknak ítélték." (3. §.) Nem lehettek a nemzetőrség tagjai, ámbár szociális helyzetüknél fogva a szolgálatra kötelesek lettek volna, azok, akiket korábban lopás, rablás, csalás, gyilkolás, gyújtogatás vagy esküszegés miatt büntettek meg. (4. §.) A törvénycikknek ezek a paragrafusai állapították meg a nemzetőrségi tagság szociális feltételeit. A kötelezően mobilizált nemzetőrök társadalmi öszszetételében elvileg nem következett be változás, gyakorlatban is csupán akkor, ha csak az önkéntes jelentkezőket indították ki és nem az összes nemzetőrt. A Dráva vidékére kimozdított seregek szociális összetételére vonatkozólag mégis nagyon kevés adat áll rendelkezésünkre, mert a nemzetőrökről készült kimutatások részben nem tüntetik fel foglalkozásukat, részben csak általános megjelölést használnak, mint pl. polgár. Mindössze Somogy megyének szigeti járásában és Vas megyének felsőlendvai járásában készült kimutatások tartalmazzák a bejegyzet nemzetőrök foglalkozását.

1

"' A két kimutatásból, amelyek közül a szigeti járásé május 21-én, a felsőlendvai járásé június i-én készült, akkor tehát, amikor a nemzetőrök csak helyi szolgálat teljesítésére voltak kötelesek rendfenntartó feladatkörben, megállapítható, hogy a főszolgabíró mindkét járásban a XXII. törvénycikk 1. paragrafusában megállapított követelményeknek megfelelően írta össze a lakosokat az őrszolgálatra. A szigeti járás kimutatásában (Szigetvár nélkül) 1034 nemzetőr szerepel. Ezek közül az őrszolgálatra életkora és vagyoni helyzete alapján köteles volt 755 személy, mint önkéntes lépett a nemzetőrök közé a XXII. t. c. 3. §-a alapján 279 személy; közülük azonban 22-en szolgálatra kötelezett apjukat helyettesítették, így tulajdonképpen nem sorolhatók az önkéntesek közé. A tényleges önkéntesek közül tanító, ügyvéd, jegyző volt 13, iparos 23, apjukkal, testvérükkel, illetve sógorukkal osztatlan féltelket birtokló 21, ncgycdtelkes 79, háromnyolcadtclkes 12, féltelkes (bemondás alapján) 2, házas zsellér 9, hazátlan zsellér pedig 19; 65 személy csak földműves és 6 személy csak polgár megjelöléssel szerepel az önkéntesek kimutatásában, a földművesek birtokának nagyságáról, illetve a polgárok foglalkozásáról a kimutatás nem hoz adatokat; 1 kiszolgált katona és két, verekedés miatt börtönviselt nemes is volt az önkéntesek között; teljesen ismeretlen 1 személy foglalkozása. Szigetvár városának 424 összeírt nemzetőre közül 410 volt kötelezett, 14 önkéntes; az önkéntesek közül tanító, ügyvéd, jegyző volt 7, kereskedő 6, megfelelő nagyságú földbirtokkal nem rendelkező személy 1. A felsőlendvai járásban 501 nemzetőrt írtak össze. Közülük a nemzetőri szolgálatra 421 személy volt köteles, önkéntesen ajánlkozott 80, de az utóbbiak közül is 40-cn az előírt vagyoni cenzussal nem rendelkező apjukat, 3-an apósukat helyettesítették; 25-en az előírt nagyságú földterülettel nem rendelkező „telkes gazdák", 5-en a megszabott mennyiségű vagyonnal, illetve jövedelemmel nem rendelkező iparosok voltak, és mindössze 4-en házas zsellérek. A szigeti járás (Szigetvárt is hozzászámítva) és a felsőlendvai járás önkéntesei közül tehát