Dr. Aradi Péter: A Dráva-vidék védelmének szervezése 1848 nyarán - Somogyi Almanach 16-17. (Kaposvár, 1972)

I. Őrvonal létesítése a Dráva-vidéken 1848 júniusában és júliusának első felében

nemzetőrök, lehetséges tehát, hogy a sorkatonaság a megyének ebben a három helységében kapott állomáshelyet. Vas megye bizottmánya a június 19-i ülésén tárgyalta meg a 3000 főből álló sereg kiállításával kapcsolatos teendőket. Elhatározták, hogy mivel a megyében a nemzetőrség néhány helység kivételével nincs még felállítva, a kívánt sereget nemzetőrökből kiállítani nem tudják, toborzás útján, tehát önkéntesekből állítják össze. A nemzetőrség késedelmes rendezését azzal indokolták, hogy nagy számban vannak a megyében német ajkú lakosok, és azok körében a nemzetőri szolgálat iránt nagyon kevés szimpátia mutatkozik.

1

'

20 A toborzás során június 26-áig 1704 személy jelentkezett; voltak köztük nemzetőri szolgálatra egyébként is kötelezettek.

121 De hiányzott a 3000-ből még majdnem 1300 fő. Ezeknek a kiállítását úgy akarták elérni, hogy arányos szétosztás útján megállapították, hogy hány nemzetőri szolgálatra kötelezett személyt küldjenek az egyes helységek. Időközben Csányi június 28-án és 29-én kelt leveleiben már sürgette is a nemzetőrök kiindítását.

122 Július közepére a 3200 főnyi csapatot össze is állították, és Vidos József bizottmányi tag vezetésével a Drávához küldtek. A sereg, amely csaknem kizárólag magyarokból állt,

123 július 14-én Nagykanizsán, a déli órákban „Csányi főkormánybiztosnak bémutattatott; honnét délután a Dráva parti helységekhez megérkezve, a legénység falukra szerte bészállásoltatott. Főszállás Iharos-Berény volt, eleitől végeztig."

12/1 A Vas megyei nemzetőrök tehát a mellett az út mellett őrködtek, amely Kapronca irányából vezetett a Dráván keresztül, és amelybe Iharosberénytől nyugatra a Nagykanizsa felöl vezető út is torkollott. Győr megyének nem kellett a Dráva vidékére őrcsapatokat küldenie. Ennek ellenére Zichy Ottó őrnagy és a nemzetőri tisztek június végén elhatározták, hogy mégis indítanak a Drávához csapatokat. Sorshúzással akarták eldönteni, hogy kiket mobilizálnak a megye nemzetőrei közül. Tervük azonban nagy ellenkezést váltott ki az érdekeltek körében, és ezek kijelentették, hogy „a nemzetőrség nem rendőrszolgák csoportja, de nem is katonaság", a tisztikar tehát nem rendelkezhet vele, és a XXII. t. c. 24. §-a szerint is csak polgári elöljáróságuk felszólítására kötelesek fegyvert fogni, őket pedig polgári elöljáróságuk nem szólította fel.

120 Nem is ment el a megyéből senki a Dráva menti őrszolgálatra. Komárom megyéből sem küldtek senkit a Dráva-vidék őrzésére a védelem szervezésének első hónapjában. Sopron megye sem volt köteles a Dráva partjára nemzetőri csapatokat küldeni, Csányi mégis kérte erre június 26-án a megyei bizottmányt. Az alispán június 29-én azt válaszolta a kormánybiztosnak, hogy a lelkesedés nem hiányzik a megye lakosságából, de a kiindulásról nem kezeskedhet, mert a földművelő népnek, nagyon sok mezőgazdasági munkája van.

120 Végre július 12-ig 2900-an jelentkeztek a Dráva menti szolgálatra. Ebben a megyében tehát a mobilizáció kezdetétől az önkéntesség elvét alkalmazták. A jelentkezettek a megye magyar ajkú lakosságából kerültek ki; a német és horvát nemzetiségű lakosok kijelentették, hogy nem hagyják el a megye területét.

12

' Végül senki, még az önként ajánlkozók sem mentek el a megyéből Dráva menti őrszolgálatra. A nemzetőrség összetétele A Dráva vidékére kimozdított nemzetőrség szociális összetételét eredetileg az 1848: XXII. t. c. 1. §-a szabta meg.

12í Ennek értelmében nemzetőri szolgálatra köteles volt minden, 20 és 50 éves kor közti férfi, aki megfelelő va-