Kelemen Elemér: Somogy megye művelődésügye a tanácsköztársaság idején - Somogyi Almanach 14-15. (Kaposvár, 1970)

Somogy művelődésügye a Tanácsköztársaság idején - Felnőttoktatás, propaganda, népművelés - A felnőttek szabadoktatása

és pártpropaganda irányítására propagandacsoportot hoztak létre. A vidéki művelődési osztályokban - azok megalakulásától kezdve - egy „csakis a felnőttek oktatásával, továbbképzésével foglalkozó alosztály létrehozását javasolták.

2 Hudra László Somogy megyei művelődési megbízott május 12-én terjesztette elő a Megyei Munkástanács Intézőbizottságának ülésén ,,a felnőtt proletárok oktatására tett javaslatát".

3 A járási székhelyeken felállítandó munkás szabadiskolák és a falusi analfabéta tanfolyamok szervezése már a megyei művelődési osztály alakuló ülését előkészítő megbeszélésen napirendre került;' az alakuló ülés állást foglalt a felnőttek és az ifjúmunkások továbbképzésének „rendszeressé tétele" mellett. Az értekezlet - Vajthó Jenő előterjesztésében - színházi, képzőművészeti és könyvtári ügyekkel is foglalkozott.'' A megindult szervezőmunka nyomán, az időközben megnövekedett feladatok hatékonyabb ellátására a megyei művelődési osztály június 21-én megtartott második ülésén a népművelés különböző területeit átfogó alosztályok szervezését határozta el.

6 Tevékenységében kezdettől megfigyelhető a hagyományos tanügyi igazgatás profiljától eltérő, az iskolán kívüli művelődés egyre szélesebb területét átfogó, űjtípusú művelődés-igazgatás kialakulása.' A Magyar Tanítók Szakszervezete által rendezett gyűléseknek visszatérő programja volt a felnőttoktatás és a népművelés támogatásával, fellendítésével kapcsolatos teendők megbeszélése. A népművelés feladatai a nyári tanító-átképző tanfolyamok napirendjén is szerepeltek.

8 A felvilágosító és toborzó munkába intenzíven bekapcsolódott a helyi sajtó. A Somogyi Vörös Űjság „A tanulás nem kiváltság" c. vezércikkében a budapesti munkásegyetem megnyitását kommentálva, a munkásság előtt nyílott lehetőségekre hívta fel a figyelmet: „szabadon és gondtalanul fordulhat a tudományok felé".

9 A Somogyi Munkás július 4-i vezércikkében azt fejtegette, hogy „a forradalom további sikereinek alapját a tömegek kultúrálódása jelenti", s éppen ezért „minden proletárnak kötelessége élni az új lehetőségekkel".

10 A lapok állandó figyelemmel kísérték a kaposvári szabadiskola szervezési munkálatait, a munka megindulását; és rendszeresen beszámoltak a megye minden jelentős művelődési eseményéről. A felnőttek szabad oktat ás a „Az 1919. évi proletárdiktatúra a népművelés terén is változtatásokat igyekezett hozni - írta hivatkozott könyvében Tamás József -, azaz minden erővel a maga világnézetét, politikai eszméit akarta terjeszteni főképp a felnőttek körében."" Március-áprilisban Kaposvárott a szabadművelődés polgári hagyományainak szellemében még jobbára szűkebb körű ismeretterjesztő előadásokra került sor. Változás legfeljebb az előadások tematikájában mutatkozott; a hallgatóság elsősorban a polgári-értelmiségi rétegből verbuválódott.

12 A Közoktatásügyi Népbiztosságnak a felnőttek szabadoktatásáról április 30-án kiadott rendelete nyomán azonban, amely „megszüntette az eddig működött szabadoktatási szerveket", és „a felnőttoktatás rendszeres kiépítéséig . . . szabályozta a szabadiskolák működését",

1-1 májusban a megyében - elsősorban Kaposvárott - is megindultak az előkészítő és szervező munkák. A közoktatásügyi népbiztos 94 299 1919. sz. rendelete alapján, amely a „a Tanácskormány . . . elsőrendű kötelességének" mondta, hogy „a proletár anal-