Kelemen Elemér: Somogy megye művelődésügye a tanácsköztársaság idején - Somogyi Almanach 14-15. (Kaposvár, 1970)
Somogy művelődésügye a Tanácsköztársaság idején - Felnőttoktatás, propaganda, népművelés - A felnőttek szabadoktatása
tabéták tömegcinek alkalmat adjon a legszükségesebb elemi ismeretek megszerzésére", a kaposvári szabadiskola szervezésével párhuzamosan az egész megyére kiterjedően megkezdődött a felnőtt analfabéták oktatására felállítandó tanfolyamok előkészítése. 1 ' A megyei művelődési osztály már ezt megelőzően - május 2-án - rendeletet adott ki, mely szerint ,,a népiskolákban tanfolyamot kell létesíteni a tanköteles kort már meghaladott férfiak és nők ... - külön az analfabéták és külön a hiányos elemi ismeretekkel rendelkezők számára". A tanfolyamra jelentkezők névsorát, a tanfolyam megtarthatóságával kapcsolatos véleményeket az érdekelt tanítóknak június io-ig kellett a művelődési osztályhoz eljuttatnia. 15 A művelődési hatóságok ismételt felhívásai ellenére is vidéken lassan haladt a tanfolyamok szervezése; július végéig csak szórványos adataink vannak az analfabéták összeírásáról. 1 *' A Somogy megyei Szakszervezeti Tanács az akció támogatására június n-én felhívással fordult valamennyi szakszervezet vezetőségéhez. „Mindenkinek ingyen módot nyújtunk, hogy írni, s olvasni megtanuljon .. . - mondta a felhívás. - Nem tűrünk a szakszervezetekben analfabétát. A szakszervezeteknek kötelességévé tesszük, hogy szakmájuk írni és olvasni nem tudó tagjainak nevét és lakását 48 órán belül összeírja, és a névsort a munkások szabadiskolája vezetőjénél benyújtsa. A névsorban felsoroltaknak kötelessége az írni és olvasni nem tudók tanfolyamát elvégezni." 1 ' Feltehetően ez a felhívás is közrejátszhatott abban, hogy a kaposvári szabadiskola analfabéta tanfolyamán, amely 10 hetes programmal, heti 3x2 órában indult meg június 14-én, 34-en vettek részt. Magyarország jövőjének „biztosítékai azok a harmincnégyek - írta a tanfolyamról beszámoló sajtótudósítás -, akik a napszám után írni és olvasni tanulnak, és azok, akik őket tanulni küldték". 18 Bár a megyei művelődési osztály intézőbizottsága már első ülésén programba vette a járási székhelyeken felállítandó munkás-szabadiskolákat, a járási székhelyeken több-kevesebb rendszerességgel megtartott ismeretterjesztő-propaganda előadásokon kívül kizárólag Kaposvárott folyt a munkásság szervezett és rendszeres szabadoktatása. A „munkásgimnázium" létrehozásának tervéről május 16-án adott hírt a Somogyi Vörös Űjság. Értesülése szerint 17-én érkezik Kaposvárra „Vikár Béla elvtárs, közoktatási kiküldött, aki előadást tart a munkásgimnáziumok lényegéről és azok felállításáról." 19 A kitűzött időpontban megtartott értekezleten, amelyen „a tanítók, a kaposvári szakszervezetek vezetői, a kaposvári szocialista párt vezetősége, orvosok és mérnökök vettek részt", végül is a Közoktatásügyi Népbiztosság két kiküldötte, Veszelovszky Gyula és Enslén Emil ismertette a munkások továbbképzésével kapcsolatos terveket, a munkás-szabadiskola célját, szervezetét. Az értekezleten Tóth József tanárt bízták meg a szabadiskola szervezésével és vezetésével, az iskola titkára Alleram Dezső gimnáziumi tanár, az ipari szakoktatás vezetője Papp Dénes MÁV-mérnök, a mezőgazdasági szakoktatásé Latinca Sándor lett. 20 Ugyanezen a napon a két kiküldött az Uránia moziban a város munkásközönsége részére „hírverő előadást tartott arról, miképp fogja a Tanácskormány megoldani a szabadoktatás kérdését". 21 A tájékoztatást bemutató jellegű, vetítettképes ismeretterjesztő előadások követték; ezeket „a mindvégig feszülten hallgató és tanulni vágyó proletárközönség lelkesen fogadta és megéljenezte." 22
