Kelemen Elemér: Somogy megye művelődésügye a tanácsköztársaság idején - Somogyi Almanach 14-15. (Kaposvár, 1970)

Gazdasági, társadalmi, kulturális viszonyok a századforduló után

I. GAZDASÁGI, TÁRSADALMI ÉS KULTURÁLIS VISZONYOK A SZÁZADFORDULÓ UTÁN Megyénk a századfordulóra új korszakába lépő magyar gazdasági és társadalmi fejlődés végleteinek, ellentmondásosságának egyik legjellegzetesebb példája.

1 „Somogy egyrészt a feudális nagybirtok pregnáns megnyilvánulása, másrészt azok közé a tájegységek közé tartozik, ahol a mezőgazdaság kapitalista fejlődése a legmagasabb szintre emelkedik az országban."

2 Az iooo holdon felüli nagybirtok csaknem 60 %-a a megye területének, mintegy 10 % -nyi a 100 és 1000 hold közötti úri középbirtok. A nagybirtoknak majdnem kétötöde holtkézi birtok, hitbizomány. A vasútépítési akciók során megjelenő tőke, a hitelrendszer kibontakozása azonban az 1890-cs években a mezőgazdaság rohamos kapitalista fejlődését indította el. A vetésterület egyre növekvő hányadát foglalta el a cukorrépa; az intenzívebb gazdálkodás térhódítását jelezte a gyarapodó géppark, az állatállomány növekedése és a hagyományos gabonatermelés emelkedő terméshozama. A nagybirtok gyors kapitalista fejlődésével egyidőben megjelentek a megyében a „nagyipart megtestesítő üzemek is". A megye legnagyobb ipari üzeme a Mezőgazdasági Ipar Részvénytársaság kaposvári cukorgyára. ,,A cukorgyár, a Hitelbank és más bankok megjelenése, a nagybérlctck szaporodása a földesúri birtok, mindenekelőtt a nagybirtok számára jelentett országos viszonylatban is élretörést. . . Az ipari burzsoázia ... az agrárkapitalizmushoz kapcsolódott... A banktőke is a mezőgazdaság kapitalizálódását finanszírozta."

3 Az ellentmondásos gazdasági fejlődés eredménye bonyolult társadalmi képlet. Az 1000 holdon felüli birtokokat uraló 250 birtokos család képviselői mellett a megye virilistáinak sorában egyre nagyobb számban találkozunk nagybérlőkkel, pénzügyi, ipari és kereskedelmi vállalkozókkal. A másik oldalon, a nagybirtok és nagybérlet árnyékában egyre nő - a megye lakosságának csaknem egyharmadát jelenti - a mezőgazdasági munkások, napszámosok és uradalmi cselédek száma. Tarthatatlan helyzetüket: a nyomort és kiúttalanságot az 1905-07-es arató- és cselédsztrájkok és a „menekülő forradalom", az ezreket elragadó kivándorlás jelzik. A két véglet között, a latifundiumok szorításában vergődve, dacolva kialakul egy erőteljes gazdagparaszti réteg is. Fejlődése - a maga ellentmondásosságában - a mezőgazdaság kapitalista fejlődésének másik útját és ennek hazai akadályait példázza. Helyzetéből fakadt a talaján kibontakozó politikai mozgalom, Nagyatádi Szabó Istvánék programjának kétarcúsága: a nagybirtokellenes demokratikus törekvések - és a tömegmozgalmaktól való félelem, a kompromisszumokra való hajlandóság. Üj - és a századfordulótól egyre számottevőbb - tényezője a megye társadalmi-politikai életének az ipari proletariátus. Erősödő mozgalma a kezdeti gazdasági és kulturális törekvésektől a sztrájkokig, a szervezett politikai fellépésekig terjed, programjában mind nagyobb helyet kapnak Somogy sajátos problémái. A