Kelemen Elemér: Somogy megye művelődésügye a tanácsköztársaság idején - Somogyi Almanach 14-15. (Kaposvár, 1970)

Somogy művelődésügye a Tanácsköztársaság idején - A művelődés-igazgatás szervezete és gyakorlata

társadalmi szervezetek kapcsolatai, együttműködése; továbbá a tanácsi művelődés-igazgatás társadalmi-testületi jellege és az egyszemélyi, felelős szakvezetés összehangolásának problémái. A forradalmi átalakulás természetesen megkövetelte a közigazgatás - így a művelődés-igazgatás - nagyfokú centralizációját.

100 A centralizáció mértéke azonban, főleg a megvalósítás formái : a kiküldöttek, megbízottak szükségtelenül nagy száma, a fontos és kevésbé fontos rendelkezések egyforma nyomatékú közzététele, az igen elterjedt távirati ügyintézés, a sokszor jelentéktelen személyi kérdésekbe történő beavatkozás, a gyámkodás miatt eltúlzott volt.

107 A Somogy megyei művelődési osztály eredményesen törekedett - elsősorban megyei, de járási és községi szinten is - a hatáskörök rendezésére, egységes igazgatási szervezet és gyakorlat kialakítására. A munkáját akadályozó „túlszervezéssel" szemben kezdettől fogva erélyesen fellépett. Május 22-én a megyei művelődési osztály alakuló ülésének határozataként a Közoktatásügyi Népbiztossághoz fordult, mert ,,a somogyvármegyei művelődési osztály és mellérendelt hivatal a sok kiküldöttel, állandó gyűlésekkel zavarva van munkájában."

108 A június 21-i intézőbizottsági ülés határozata arra kérte a közoktatásügyi népbiztost, hogy kiküldötteit közvetlenül a megyei művelődési osztály rendelkezésére bocsássa.

109 Az egyházi vagyon likvidálásának irányítására és ellenőrzésére a Közoktatásügyi Népbiztosság Vallásügyi Liquidáló Hivatalától kiküldött biztosok pl. a megyei szervek tudta nélkül kezdték el tevékenységüket. Csak a kormányzótanácsi biztos tiltakozása után kaptak utasítást, hogy „működésüket haladéktalanul szüntessék be, és 3 napon belül jelentkezzenek" az illetékes megyei hatóságoknál.

110 Különösen megszaporodott a kiküldöttek száma a fürdési idény megindulásával, a különböző gyermeknyaraltatási akciókkal kapcsolatban.

111 A baíatonboglári gyermeküdültetés során felmerült helyi panaszok kivizsgálásakor pl. a Népjóléti Népbiztosság kiküldötteinek számos visszaélésérc derült fény.

112 A másik probléma a megyei és járási fórumokat elárasztó kérdőívek nagy száma. Az ügyintézés e gyermekbetegségének megdöbbentő példája a Közoktatásügyi Népbiztosság Ifjúmunkás Propaganda Ügyosztályának a megyei kormányzótanácsi biztoshoz, Latinca Sándorhoz intézett levele, amelyben arra kérték, hogy „a megye járásairól és azoknak székhelyeiről egy pontos kimutatást mennél előbb beküldeni szíveskedjék" - az ifjúmunkások szakoktatásának kiterjesztése érdekében.

113 A Közoktatásügyi Népbiztosság különböző ügyosztályai és csoportjai mellett más központi szervek, elsősorban a Munkaügyi és Népjóléti Népbiztosság, ill. ennek ügyosztályai is gyakran adtak - sokszor össze nem hangolt - közvetlen utasításokat a megyei, sőt járási művelődési hatóságoknak. Számtalanszor előfordult, hogy ezeket a rendeleteket nem a művelődési osztályokhoz küldték ki, s így megesett, hogy egy-egy utasítás, rendelkezés aktualitását veszítve jutott el az illetékes hatóságokhoz.

114 Sajnálatos, hogy a megyei művelődési osztályok tevékenységének összehangolása, egyöntetűsége szempontjából, de a tapasztalatcsere lehetősége miatt is jelentős központi munkaértekezletre csak egy ízben - 1919. június 3-án került sor. Az ülésen, amelynek programja, sajnos, nem ismert, a megyei művelődési megbízottak és a Közoktatásügyi Népbiztosság csoport- és osztályvezetői vettek részt.

11

' A fejlődés és rendeződés kétségtelen jele, hogy a Közoktatásügyi Népbiztosság az utolsó hetekben általában következetesen a megyei művelődési osztályt ke-