Kelemen Elemér: Somogy megye művelődésügye a tanácsköztársaság idején - Somogyi Almanach 14-15. (Kaposvár, 1970)

Somogy művelődésügye a Tanácsköztársaság idején - A művelődés-igazgatás szervezete és gyakorlata

a népművelés felkarolására; 1911-ben létrehozta az Országos Szabadoktatási Tanácsot. Az iskolai és az iskolán kívüli művelődés szervezeti elkülönülése, az utóbbi elmaradottsága, szervezetlensége azonban a dualizmuskori magyar művelődésügy egyik legszembetűnőbb ellentmondása maradt.

5 Ez az ellentmondásosság, a feudális vonások a közoktatásügy szervezetében is kimutathatók. A népiskolai törvény és az azt kiegészítő rendeletek az egységes állami igazgatás rovására kényszerű engedményeket tettek az egyházaknak. Korlátozták az állami közigazgatási és tanügyigazgatási szerveknek a felekezeti iskolákkal kapcsolatos hatáskörét; érintetlenül hagyták az egyházi hatóságok szerepét, az egyházi iskolaigazgatást.

0 A Magyar Tanácsköztársaságnak rendkívül rövid idő alatt - és a már jelzett egyéb feladatok megoldása közben - kellett megszerveznie a játékiskolától az egyetemig terjedően egységes állami iskoláztatás, valamint az analfabéták oktatásától a népfőiskolákig, szabadegyetemekig terjedő szabadoktatás és népművelés - felépítésében is demokratikus - szervezetét. Minden más intézkedés alapját az újtípusú művelődés-igazgatás gyors megteremtése jelentette. Enélkül elérhetetlenek lettek volna a proletárforradalom által rövid idő alatt is felmutatott eredmények. A kulturális igazgatás szervezeti átalakulásának és fejlődésének folyamata megyénkben is két szakaszra bontható.

7 1. A polgári kori tanügyigazgatási szervezet (tanfelügyelőség) továbbélése, továbbfejlődése a Direktórium közvetlen ellenőrzése alatt; az átszervezés előkészítése (március 22-től kb. április végéig). 2. Az új, forradalmi művelődés-igazgatási szervezet kiépítése: a művelődési osztályok megalakulása és tevékenysége (május elejétől a Tanácsköztársaság bukásáig). A Direktórium ellenőrzése alatt álló tanfelügyelőség tevékenysége; a művelődésügy polgári demokratikus forradalmi feladatainak megoldása (március zz-től április végéig). Március 22-re virradóra - most már „hivatalosan" is - a Direktórium vette kezébe a város és a megye életének irányítását. A fontosabb hivatalok és intézmények élére megbízottakat állított: így vonta ellenőrzése alá a tanfelügyelőséget is.

8 A Direktórium kezdetben a főispáni hivatal vezetését és a főispán jogkörét vette át, majd a megyei politikai megbízott április 14-i rendelete alapján a Megyei Munkástanács Intézőbizottságának végrehajtó szerveként - politikai, közigazgatási és gazdasági ügyosztálya útján - a korábban a közigazgatási bizottság hatáskörébe tartozó ügyeket is ellátta.

9 A forradalmi helyzet megkövetelte centralizáció elvének megfelelően ebben az időszakban a Direktórium intézkedett a legfontosabb művelődéspolitikai, iskolaügyi kérdésekben is. Művelődési tárgyú döntéseit, intézkedéseit néha a közigazgatási apparátus útján közvetlenül, általában azonban a tanfelügyelőség bevonásával, a népoktatásügyi megbízottal egyetértésben hajtotta végre.

10 Első művelődési tárgyú, a tanügyigazgatás ellenőrzését, későbbi átszervezését célzó intézkedése március 22-én a Magyarországi Szocialista Párt helyi szervezete által ajánlott Vajthó Jenő polgári iskolai tanár kinevezése - „népoktatásügyi népbiztosként" - a tanfelügyelői hivatal élére.

11 Ugyanezen a napon ka