Kelemen Elemér: Somogy megye művelődésügye a tanácsköztársaság idején - Somogyi Almanach 14-15. (Kaposvár, 1970)

Somogy művelődésügye a Tanácsköztársaság idején - A művelődés-igazgatás szervezete és gyakorlata

pott megbízatást Hudra László gimnáziumi tanár a Kaposvári Állami Főgimná­zium igazgatásának átvételére. 12 A Direktórium terveiben, programjában kiemelt helyet kapott az iskola­ügy, a népművelés felkarolása, fejlesztése. Március 28-án a megye jegyzőinek eligazítására és eskütételérc összehívott értekezleten - a megyei vezetés felkérésére - Vajthó Jenő ,,az új állam tanügyi berendezéséről" tartott előadást. 13 A Me­gyei Munkástanács alakuló ülésén Kovács Miksa megyei párttitkár előadói be­szédében ez a program így fogalmazódott meg: „Fontosnak tartjuk az iskolák fejlesztését, bővítését. A tanítói karral együttértve(l) programunkban ott van az ipari és mezőgazdasági ismeretek bővítése. Kultúra, művészet kell a népnek korcsma, kávéház helyett. Munkásotthonokat kell felállítani mindenütt, s oda könyveket kell beszerezni." 1 ''' Kezdettől fontosnak tartották a tanfelügyelőség - mint később a művelő­dési osztály - munkájának támogatását. Erről tanúskodnak a tanfelügyelői hi­vatal megfelelő elhelyezésével, a tanfelügyelőségi kiküldöttek munkájának köny­nyítésével kapcsolatos rendelkezések. 10 A Direktórium első intézkedései közé tartozott a vallásoktatás megszün­tetése a kaposvári iskolákban. 10 Április i-én táviratilag rendelte el a megye fő­úri kastélyaiban található műkincsek zár alá vételét. Néhány nappal később a ta­nítók bevonását kérte a „grófi és uradalmi kastélyok, valamint a kastélyokban lévő műkincsek, könyvtárak, képek lefoglalására", leltározására. 17 Felhívta az illetékes hatóságokat, iskolafenntartókat a tanítói járandóságok előírásoknak megfelelő folyósítására; 18 intézkedett, hogy a Voluntas c. szocialista diáklap ré­szére az előállításhoz szükséges papírmennyiséget biztosítsák. 19 Az első napok túlzsúfolt - csak a művelődésügyet tekintve is sokrétű — munkája után áprilisban lassan megindult a decentralizáció, rendeződtek a hatás­körök. A folyamatos napi ügyek és teendők - a tanítók főképpen gazdasági ter­mészetű problémái, a kiadott rendeletek végrehajtásának irányítása és ellenőrzése,, stb. - egyre inkább a tanfelügyelői hivatal ügykörébe kerültek. A Direktórium ill. a Megyei Munkástanács Intézőbizottsága 20 április fő­folyamán - néhány „eltévedt" ügy elintézésése mellett - három fontos műve­lődésügyi, kultúrpolitikailag is jelentős feladattal foglalkozott: a nevelési és­oktatási intézmények köztulajdonba vételével; az állam és az egyház szétválasz­tásának, az egyházi vagyon likvidálásának végrehajtásával és a szabad vallás­gyakorlás biztosításával; valamint a különböző szintű művelődési osztályok meg­szervezésével. Az első kettő a polgári demokratikus forradalom alapvető kulturális kö­veteléseinek valóra váltását; az utóbbi a szocialista művelődési forradalom ki­bontakozásának fontos feltételét jelentette - a munkáshatalom kettős feladatá­nak teljesítését. A Forradalmi Kormányzótanács XXIV. sz. rendelete a nevelési és ok­tatási intézetek köztulajdonba vételéről április i-én jelent meg a „Tanácsköztár­saság" c. hivatalos lapban. A Direktórium - a választási előkészületek közben is - már április 7-én, tehát a Közoktatásügyi Népbiztosságnak az átvétel végre­hajtásáról szóló 7. K. N. sz. rendeletét megelőzve intézkedett a rendelet közzé­tételéről és végrehajtásáról. A végrehajtás ellenőrzése, a beérkező jelentések nyil­vántartása már a megalakuló művelődési osztály feladata volt. 21

Next

/
Oldalképek
Tartalom