Kelemen Elemér: Somogy megye művelődésügye a tanácsköztársaság idején - Somogyi Almanach 14-15. (Kaposvár, 1970)
A megye művelődésügye a polgári demokratikus forradalom idején
ság által okozott kárt;- megtérítését a város a Hadügyminisztériumtól kérvényezte. 18 Januárban - több hónapos szünet után - megkezdődtek a mozielőadások. A Nemzeti Tanács azzal a kikötéssel támogatta a megnyitásukat sürgető kérelmet, hogy a mozik műsorát gondosan válogassák meg. 10 Februárban ülést tartott a Kaposvári Szépítő Egylet és a Magyar Mérnök és Építész Egylet helyi osztálya. Mindkét testület a város sürgős rendezésének kérdésével, elsősorban a Honvéd tér rendezésével, parcellázásával és parkosításával foglalkozott. 20 Kaposvár sportéletének jelentős eseménye a Munkás Testedző február 22-i alakuló közgyűlése. A KMTE programjával - egy modern, nagyszabású sporttelep létesítése, a labdarúgás mellett a torna, birkózás és atlétika népszerűsítése, ,,a tömegsport kultiválása" - új fejezetet nyitott a megye sporttörténetében. 21 A forradalmi események nyomán bekövetkezett változások a helyi sajtó szemléletének, szellemének változásaiban is tükröződtek. A Somogyvármegyében pl. Geisler István ügyvéd tollából több társadalomtudományi-ismeretterjesztő cikk jelent meg, amelyek - ha a polgári radikalizmus, ill. a jobboldali szociáldemokrácia aspektusából is - a társadalmi fejlődés néhány kérdését igyekeztek ismertetni és elfogadtatni a közvéleménnyel. 22 Februárban a Szociáldemokrata Párt ellenőrzése alá került, pártlappá vált a Somogyi Hírlap. Szerepe a pártpropagandában, a február-márciusi eseményekben igen jelentős volt. 23 Újjászerveződött, habár kötetlenebb formában, a munkás-szabadoktatás is. Programjában elsősorban aktuális társadalmi és politikai kérdések szerepeltek; a szűkebb körű ismeretterjesztő-propaganda előadások azonban az események sodrában csakhamar átadták helyüket a munkás-tömeggyűléseknek : az elméleti munkát a gyakorlati cselekvés váltotta fel. 24 Az aktivizálódás, forradalmasodás tendenciái - a megye kulturális életének, művelődésügyének további fejlődését alapvető módon meghatározóan - a somogyi tanítók tevékenységében, szervezkedésében is egyre erőteljesebben jelentkeztek. A vallás- és közoktatásügyi miniszter 15 433/1918. ein. sz. rendelete ugyan csak 1918. december 21-én mondta ki hivatalosan, hogy „a tanítóság politikai meggyőződését szabadon nyilváníthatja"; 20 a megye tanítóinak jelentős része azonban már októbertől tevékenyen részt vett a politikai életben, sokat közülük a községi, járási, megyei nemzeti tanácsokba is beválasztottak. Vajthó Jenő és Hudra László pl. tagjai voltak a kaposvári Nemzeti Tanácsnak. 26 Néhányan vezető szerepet játszottak a közalkalmazottak, a haladó polgári pártok, ill. a Szociáldemokrata Párt szervezésében, e pártok tevékenységében. A Polgári Radikális Párt kaposvári szervezetének intézőbizottságában három tanító: Kecskés Ernő, Lengyel István és Vajthó Jenő is helyet kapott. Tóth József marcali polgári iskolai tanár elnöke volt a Szociáldemokrata Párt november 10-én megalakult helyi szervezetének. A kaposvári közalkalmazottak „osztályharc alapján" szervezkedő testülete Hudra László gimnáziumi tanár vezetésével lépett be a Szociáldemokrata Pártba. 27 A mérsékelt és radikális polgári politikai irányzatok küzdelme, a baloldali szociáldemokrata befolyás erősödése, és ennek megfelelően egyre radikálisabb: a polgári demokratikus reformkövetelésektől a szocialista művelődési forradalom alapelveinek megfogalmazásáig terjedő program jellemezte a Somogy megyei tanítók szakmai szervezkedésének néhány hónapos történetét is.
