Kelemen Elemér: Somogy megye művelődésügye a tanácsköztársaság idején - Somogyi Almanach 14-15. (Kaposvár, 1970)

A megye művelődésügye a polgári demokratikus forradalom idején

egyesület februárban erdei iskola céljára megfelelő kerthelyiséget igényelt a megyevezetéstől.

9 Bíztató intézkedések történtek a pedagógusok helyzetének, anyagi körülményeinek rendezésére is.

10 1918. decemberében megalakult a Kaposvári Állami Főgimnázium „Virág Önképzőköre" és a felsőkereskedelmi iskola „Széchenyi Ifjúsági Egyesülete". A haladó gondolkodású tanárok - Hudra László, Salgó Sándor - vezette diákkörök a kaposvári középiskolás ifjúság politikai mozgalmának előiskolái voltak. Az önképzőkörök vezérkarából került ki az 1919. februárjában megjelenő Voluntas című diáklap szerkesztőgárdája; ők voltak a diákság kulturális életének, politikai szervezkedésének irányítói.

11 A több éves mozdulatlanság, eseménytelcnség után megélénkült ebben az időszakban a megye iskolán kívüli művelődési élete is. Kaposvárott 1919 első hónapjaiban ismét sor került a hagyományos irodalmi és zenei rendezvényekre. Márciusban szinte egymást követték a rangos műsorok: 10-én a kaposvári szocialista tanítók reformbizottságának rendezésében, tanárok és diákok közreműködésével Ady-matiné; 19-én fővárosi vendégművészeket felvonultató hangverseny; majd 20-ról 27-re halasztva Ivánfi Jenő' művészestje.

12 A műkedvelő színjátszók és a munkás-dalárda megújuló tevékenységében a helyi munkás-művelődés legjobb hagyományai elevenedtek fel. A Munkásotthon 1918 novemberében az igazságügyi palotába költözött. Itt kaptak helyet a Kertész Sándor vezette színjátszók, a Szociáldemokrata Párt vezetőségének felhívása nyomán toborzott dalárda és a munkáskönyvtár. A Munkásotthon vezetőségében - a helyi párt- és szakszervezeti vezetők mellett - Hudra Lászlónak, a radikális somogyi pedagógus-mozgalom egyik vezetőjének, a későbbi megyei művelődési megbízottnak a nevével is találkozunk: őt választották a Munkásotthon titkárává.

13 A szociáldemokrata munkásmozgalom jegyében kibontakozó művelődési tevékenységről a megye több helységéből - Barcsról, Csurgóról, Somogy szobról - érkeztek hírek.

14 A megélénkülő munkás-művelődés ellensúlyozására, befolyásolására a polgári körök részéről a helyi sajtót is felhasználó akció indult meg február derekán. A mozgalom szószólója, Biczi Gyula kaposvári káplán a Somogyvármegye 1919. február 14-i számában a szociáldemokrata munkások dalcgyletének, zenekarának megalakulását kommentálva az „intelligencia bekapcsolódását" sürgette a város kulturális életébe. Február 22-én „Munkásdalárda" c. írásában azt fejtegette, hogy a kaposvári munkások két új „kultúrintézményében" a „rideg materialista világnézet megrendülését, ... a lélek kedélyvilágának érvényesülését, . . . az érzelemnek, az esztétikai szépbe menekülését" látja. Véleménye szerint ezek az események „a munkásság felemelkedését... és lehiggadását" ígérik. Az osztálybéke jelszavát hangoztatva „az új idők kultúrpolitikája égetően sürgős, elsőrendűen fontos feladatának... az osztályművészet helyett a népművészet" érvényesítését tartotta.

10 Agitáció ja nyomán február 16-án „polgári dalárda" alakult Kaposvárott; március 19-én pedig a Katholikus Kör hirdetett felvételt énekkarába.

16 A „társasági élet" megindulásáról a Katholikus Kör társas estélyei és a Turul kávéházban rendezett összejövetelek, kabaréestek tanúskodtak.

17 1918. november 19-én a Vöröskereszt átadta a színház épületét a városnak. A színházat átvevő bizottság csaknem 110 000 koronára becsülte a katona-