Tóth Tibor: A szocializált mezőgazdasági nagyüzemek az igali járásban 1919 - Somogyi Almanach 13. (Kaposvár, 1970)
4. Az élő- és a holtinventár
A juhtenyésztés kedvezőtlen helyzetét mutatják a tavaszi nykések eredményei is. A május-június folyamán lezajlott és a munkaerőhiány miatt eléggé elhúzódott nyirések során nyert 48 780 kg gyapjú megoszlása a következő volt: clektorál-negretti 4159 kg átlag: 2,99 kg húsmerinó 27 539 kg 3,21 kg merino-précocc 4 395 kg 4,89 kg rambouillet 1 468 kg 2,00 kg merino x soissonais 9 491 kg 2,73 kg fésűs és racka 1 728 kg 2,18 kg összesen: 48 780 kg átlag: 3,08 kg Ha azt tekintjük, hogy a nagyüzemi juhtenyésztésben az átlagosan jó gyapjúhozamot a 4,5-5 kg jelenti - a báránygyapjút is tekintve - ez az eredmény mindenképpen nagyon gyengének számít. Egyedül a tipikusan kettős hasznosítású merinó précoce és a selejtezésre kiszemelt elektorai negretti állomány produkálta a fajtájától elvárható gyapjúhozamot, az egyéb állományok mind e szint alatt maradtak. Bár a juhtenyésztés hagyományos tenyészfeltételei megszűntek - 1919-ben pl. a közel 16 ezer juhra összesen 903 k. hold kizárólagos juhlegelőt tudtak csak a járásban fenntartani - a szövetkezetek megyei Központja mégis foglalkozott ennek az üzemágnak a továbbfejlesztésével is. Miután május 12-én elrendelte a lehetőségek felmérését,80 úgy döntött, hogy a Nagytoldi-pusztai gazdaságot jelöli ki a juhtenyésztés egyik bázisául. A döntést követően gyors ütemben megindult a juhászatok áttelepítése. A járás gazdaságaiból és a járáson kívüli üzemekből május és június folyamán 2562 db, zömmel továbbtenyésztésre kijelölt állatot hajtottak Nagytoldi-pusztára. 281 A sertésállomány fajta és kor szerinti megoszlása a következő volt: kan koca ártán 1 c Fajta öreg 2 éves 1 éves idei CD :0 2 éves 1 éves idei öreg 2 éves 1 éves idei összese Mangalica 90 7 114 596 953 24 469 1173 6 8 361 541 80J7 Mang. x Yorkshire 2— — — — — 15 — — 17 Ismeretlen — 2 1— 3 — — — — 6 Összesen: 92 9 115 596 956 24 484 1173 6 8 361 541 8030 Amint azt már fentebb is láttuk, a tárgyalt gazdaságok sertésállományára az országos és a megyei átlagnak megfelelően a magyar mangalica túlsúlya volt a jellemző. A nyugati, elsősorban a fehér yorkshire-fajta még csak hibridként jelenik meg. A később Somogyban közkedvelt „keresztezett" néhány képviselőjét nyilván tenyésztési célokra tartották. Az ismeretlen rovatban felvett hat darab állatot pedig valószínűleg szintén a mangalica állományhoz kell sorolnunk.
