Tóth Tibor: A szocializált mezőgazdasági nagyüzemek az igali járásban 1919 - Somogyi Almanach 13. (Kaposvár, 1970)

2. A munkaerő helyzete a szocializált gazdaságokban

ség miatt sem. Az áthelyezés elleni tiltakozásban az anyagi érdekek mellett ott munkált az uradalom hierarchiájában megszerzett helyhez való ragaszkodás is. Ezért kellett a járási felügyelőnek - május io-én - olyan elvi elöntést hoznia, amelyben, ha az átminősítés anyagi hátránnyal nem jár, kényszerítő eszközök alkalmazását is megengedhetőnek ítélte.'

315 Az áthelyezésekkel kapcsolatos viták azonban ezután sem szűntek meg, ezért május 15-én Biedermann közvetlenül Latincához fordult. Levelében gazdaságossági szempontokra hivatkozva kérte, hogy biztosítsák számára a feltétlen dispoziciós jogokat.

13

' Minthogy Biedermann kérése a megyeszerte általános helyzetet tükrözte, május 17-én Latinca körrendeletben szabályozta az áthelyezési eljárások módját, emberiességre intve a gazdaságvezetőket és belátásra figyelmeztetve az érdekelteket.

138 Latinca állásfoglalása ezután már egyszerűsítette ugyan a kérdést, ám a vitákat végleg nem tudta megszüntetni. Még június 22-én is előfordult Felsőberecska-pusztán, hogy három alkalmazott - tiltakozva a jogtalannak vélt áttelepítés ellen - megtagadta a munka felvételét.

139 A rendelkezésre álló munkaerő mennyiségi átszervezése mellett - úgy látszik - a minőségi fejlesztést is kívánatosnak ítélték. A gyümölcs- és zöldségkertészet fejlesztéséről intézkedő 825/1919. F. N. sz. leiratnak megfelelően a járási felügyelőség szakképzett kertészek lehelyezését kérte.

1/i0 Július folyamán pedig a Megyei Központtól az egyes üzemek középszintű vezetésének javítása céljából öt földmívesiskolát végzett szakembert igényeltek.

141 A szocializált gazdaságok éves alkalmazottainak bérezésével - igaz, hogy általánosságban - először a XXXVIII. F. K. sz. rendelet foglalkozott. Ez az 5. §-ában így írt: ,,A jövedelemben mindenki a végzett munka arányában részesedik." Ezzel tehát a szövetkezeti gondolattal szervesen összefüggő munkaszerinti elosztás elve mellett foglalt állást. Alig egy hónap elteltével, május 4-én azonban megjelent a Földművelésügyi Népbiztosság 40. sz. rendelete, amely már egészen más szellemben intézkedett a bérek kialakításáról.

142 Ez az új állásfoglalás mindenekelőtt kötelezte a megyei munkástanácsokat ,hogy rendezzék az éves alkalmazottak „megszabott (fix) pénzbeli és természetbeni járandóságát." A4. §-a mindazonáltal az e rendelet kihirdetése előtt már általánosított béreket - ha azok kedvezőek voltak - érvényben hagyta. Ismeretes, hogy Somogyban a gazdasági alkalmazottak bérezését a már említett tavaszi kollektív szerződés szabályozta.

143 Nem látjuk szükségesnek a szerződés részletes taglalását, a kérdés monográfusa ezt megtette,

144 ezért járásunkat illetően mindössze csak néhány megjegyzésre szorítkozunk. Mindenekelőtt - amint erre már utaltunk is - a szerződésben megállapított rendkívül magas bérek voltak azok az okok, amelyek a tavasz folyamán a cselédséget szinte egyöntetűen a nagyüzemi termelési forma változatlan fenntartása felé fordították. A leglényegesebb összetevőket kiemelve a bérek változása a következő volt:

14

' régi új készpénz 48 X 800 K kerthasználat 1 500 • 2 400 O gabona 15 q 24 q só 12 kg 50 kg tűzifa 6 m

3 10 m

! napi pihenőidő 1 3 4 óra 2 1/2 óra