Tóth Tibor: A szocializált mezőgazdasági nagyüzemek az igali járásban 1919 - Somogyi Almanach 13. (Kaposvár, 1970)
2. A munkaerő helyzete a szocializált gazdaságokban
Ilyen mértékű emelés tudatában nem lehetett véletlen a somogyi szövetkezeteket méltató Móricz Zsigmond azon megjegyzése, hogy „ezeknek a járandóságoknak a magassága nem egy üzem rentabilitását kétségessé tette." 1 ' 1 ' A gazdaságosság kérdése - mint látni fogjuk majd - a megyei gazdasági vezetést is foglalkoztatta, és ennek kényszerű konzekvenciáját le is vonták. Egyenlőre tény az, hogy az igali járás nagyüzemeiben dolgozó alkalmazottak is - a kollektív szerződés jóvoltából - lényeges jövedelememelkedéshez jutottak. Ezt reprezentálandó, egymás mellé állítottuk a felsőmocsoládi szövetkezet július 24-én és október 24-én készült konvenció-elszámolásait. Ezek szerint az éves alkalmazottak konvenció követelése a második és harmadik negyedévben a következő volt: 1 '" július 24. október 24. konvenciósok száma 112 fő 112 fő búza 295.50 q 225,94 q rozs 240,07 q 265,72 q árpi 75.14 q — kiosztott előleg gabona 63,93 q 48,39 q Amint látjuk, a konvenció mennyisége lényegesen csökkent, bár még mindig magasabb volt a kollektív szerződés előtti szintnél, az 1918-as állapotokhoz történő visszatérés ekkor még korai lett vola. A mernyei kegyesrendi uradalomban is pl. a szocializálás előtti bérviszonyok visszaállítására csak 1921. november lo-e után került sor. 118 A konvenciónak mintegy alapjául szolgáló gabona és pénzjuttatások kifizetése a szocializált gazdálkodás egész időszaka alatt általában megtörtént. Problémákat okozott azonban bizonyos, részben újonnan bevezetett szolgáltatások szabályozása, és - amint látni fogjuk - a megállapodásban foglalt iparcikkek folyamatos beszerzése. Vitatott volt egyidőben a drágasági pótlék kérdése. A kollektív szerződés 7. pontja szerint mindenkit 408 K drágasági pótlék illetett meg. EbVől 200 K-t február 24-én, 208 K-t pedig április 24-én kellett kifizetni. Az első részlet kifizetése tehát a szocalizálások előtti időre esett. Kérdéses volt, hogy a kifizetett összegekre a volt tulajdonosok fenntarthattak-e kártérítési igényt? Ugyanakkor bizonyos manipulációk miatt a 408 K kifizetésére nem mindig került sor. A németsürüi gazdaságban pl. az első részlet fizetésénél a 200 K-ból háborús segély címén levonták a háborús és békebeli pénzjuttatás béremelésekből eredő különb' ségét, így az alkalmazottak végeredményben csak 60-80 K-t kaptak kézhez február 24-én. Ez a második részlettel együtt nem érte el a 300 K-t, a megállapított 408 K Helyett. 149 Anélkül, hogy általánosítani akarnánk, megállapíthatjuk, hogy a németsürüi gazdaság eljárását a járási felügyelő minden megjegyzés nélkül tudomásul vette. Más gazdaságban, mint pl. Kisbárapátiban - amikor a cselédség április folyamán kérte az elmaradt első részlet, összesen 2600 K kifizetését - a volt tulajdonosokhoz utasították a kárvallott érdekelteket. 1 ' 0 Végül az elmaradt drágasági pótlékok ügyét le is vették a napirendről azzal, hogy - ellentétben a zárolt folyószámlák felhasználásával - c terheket a volt tulajdonosoktól a szocializált gazdaságok nem vették át. Néhány gazdaságban kisebb-nagyobb vitát váltott ki néhány olyan természetbeni juttatás (tej-, széna-, szalmajárandóság) kérdése, ahol ezek biztosítására
