Kováts Zoltán: Somogy megye népessége a XVII-XVIII. század fordulóján - Somogyi Almanach 12. (Kaposvár, 1969)
2. A feltárt adatok és bizonyító erejük (1695-97)
küldötteit, hogy az országra kivetett két millió forintos adó kivetésének mérvét és kulcsszámát megállapítsák. A rendek magukévá tették azt a már korábban kialakult véleményt, hogy a fél évszázad alatt az ország egész arculata megváltozott, az 1647. évi utolsó összeírás óta a török hódoltság megszűnése, a betelepítések következtében az ország egyes részeinek teherbíró képességében nagy eltolódások álltak be, új összeírásra van tehát szükség, s ennek az összeírásnak eredményeképpen kell majd a két millió forintót a megyékre kiróni.«11 A török uralom után ez az első országos méretekben elrendelt adóösszeírás. Az összeírásnak népesedésstatisztikai szempontból történő feldolgozását az nehezíti meg, hogy az egységes utasítások ellenére az egyes megyékben végzett összeírások különböző módon készültek. Vannak olyanok, amelyekben az egyes községeknél név szerint is feltüntetik az adózó jobbágyokat, az adózás szempontjából fontos adatokkal együtt. A Somogy megyéről készült összeírás azonban igen szűkszavú. Az összeírás felsorolja az adózás szempontjából érintett községeket, megadja az adókivetés alapjául szolgáló községi vetésterületet pozsonyi mérőben, azonkívül a termeléstgátló és elősegítő tényezők figyelembevételével a községekre kivetett portaszámot. Tehát minden községnél csak egy lényeges adat szerepel: az összeírt vetésterület nagysága. Az összeírás Somogy megyében 185 települést sorol fel, de négy esetében a vetésterület nagysága sincs megadva. Kettő (Bergjanec és Brechnich) meg a Dráván túl fekszik, a későbbiekben nem tartozik So- mogyhoz. Az összeírás végén csak az egyes községekre kivetett porták számának összegezését végezték el. Eszerint: »Summa-summarum: Portas No: 14 1/8, 1/32, T'64, 1/256, 1/512.« Ez tizedesjegyre átszámítva: 14,1758 porta. Ha a vetésterület összegezését elvégezzük, a kapott eredmény: 10 656 pozsonyi mérő vetésterület az egész megyében.12 Ha a vetésterület nagyságát elosztjuk a porták számával, megkapjuk, hogy Somogy megyében egy portára 751 köböl szántóterület esik. Tekintve, hogy az 1609. évi 62. te. értelmében — ami most is érvényben volt —■ négy jobbágygazdaság egyenként 120 pozsonyi mérő szántó területtel, azaz 480 pozsonyi mérővel jelentett egy portát, azt kell megállapítanunk, hogy a termelést gátló tényezők az egy portára eső szántóterületet jelentősen megnövelték a megyében.13 Nagyon elgondolkoztató az, hogy az egész megyében csak 10 656 pozsonyi mérő vetésterületet írtak össze. Ez km2-re átszámítva 23 knr-nek felel meg. Ez rendkívül kis művelés alá vont terület lenne, ha figyelembe vesszük, hogy a megye területe 6700 km2.14 A népesség szemszögéből végzett kutatásaink közvetett eredménye az, ha községek maradnak ki az összeírásból, ha a háztartásfők az összes családoknak^ csak egy kis hányadát jelentik, akkor a bevallott művelt terület is a ténylegesnek csak kis hányada lehet. Egy 65—80 ezer lakosú megye — mint később látni fogjuk — nem élhetett volna meg 23 km2 művelésbe vont terület terméséből. Katasztrális holdanként 6 q-ás — magas — felhasználható gabona- mennyiséggel számolva is fejenként évi 34 kg gabona jutna. Ez pedig az éhenhalással lett volna egyenlő. A népesség száma és egy terület gazdálkodási szintje között szoros összefüggés áll fenn.1’ Ezt a kérdést nem 9
