Tüskés Tibor: A déli part - Somogyi Almanach 10. (Kaposvár, 1968)
Várak és végházak
nagyszombati jezsuita templom építését. I. Rákóczi Györgyöt erdélyi fejedelemmé választják. A Csáktornyái Zrínyi Miklós betölti tizedik évét. És mát mond ugyanekkor Blaeu térképe a bennünket közelebbről érintő vidékről? Balaton Laous — a soköfolű tó vizére ezt irta az amszterdami mester. Kedves sutasága a térképnek, hogy a tihanyi félsziget a somogyi partról nyújtja nyakát a vízbe. Lázár mester 1528-ba.n még szigetnek rajzolta Tihanyt, s ezzel akkor talán nem is nagyon tévedett. »Több rendbeli régi irományból bizonyos, hogy a török had zsarnokló kalandozásainak bozótokkal való gátlására egy ideig a Balaton Siófoknál épített zúgóval vagy sióval meg volt rekesztve, s vize annyira felemeltetett, hogy a tihanyi földszoros csatorna által kettévágatván Tihany egész sziget és nem csekély erősség lett. . .« — írja egy múlt századi tudós nyelvész, bizonyos Mórocza Dániel, aki a »sió« és »zugó« szavak szófejtésével foglalkozott elsősorban, és ezt a történeti adatot csak mellékesen jegyezte meg. Lázius Fahkas munkáján, mely a magyar hadszíntér képét a török 1556-os betörése 'állapotában örökíti meg, már fordítva látszik a félsziget. Talán ez a minta lebegett az amszterdami rajzoló szeme előtt is. A települések neve a történelmet őrzi. A déli parton a tó vizéhez simulva 'ezeket a helységeket sorolja föl Blaeu térképe néhány nógyzet- centimétemyi helyen: Kenecze (Kenese), Fölcz (Fok, Siófok?), Zantto (Szántód), Kewarewtfotk (Kőrösfok, Kőröshegy), Fonod (Fonyód), Zelye (Lelte), Maroth (Marót), S. Hydwig (Hídvég), S. Georg (Szentgyörgy), s még egyszer S. Hedvig. A magyarul bizonyára nem beszélő nyomdász megható igyekezete látszik a helynevek írásán. Nem hitt a szemének, s tévedést gyanított ott is, ahol pedig nem volt. Ezért aztán Hidvég mellett még egy falut alkotott: Szent Hedvig néven. Akkor is téved, amikor Maró tot a víz partjára (helyezi, de ezzel megőrzi egy falu nevét, amely 1630 táján még jelentős településnek számított, de azóta elpusztult. Blaeu mester térképe szerint e koriban még a következő helyek játszottak szerepet a somogyi Bala ton-parton: Kadarkút, Karad (Karád), Miardzely (Marcali), Tárd, Lak, Meztegniew (Mesztegnyő), Somogywar és Koppan (Koppány). Ezek közül tornyos rajzot, rangot jelző ábrát csak .Koppány kaipott. A megye korábbi székhelyének számító Somogyvár ekkorra már elveszíti jelentőségét. Koppányiban pedig török az úr.. . Várak és végházak Az első kőházak, amelyeket a Balaton déli partján emeltek, templomok 'és szerzetesiafcok voltak. Télen szekerek hordták a befagyott vizen át a túlsó partról a falaknak való anyagot. A gyámköveket, a vízköpő sárkányokat, az angyalokat és szenteket ábrázoló dombormű veket, a szalagfonatos kődiszeket talán Pécsett vagy Febérvárott, de lehet, hogy itt a közelben, Somogyvárott működő faragó műhelyek készítették. A birtokos, az építtető az egyház volt, a tihanyi vagy a somogyvári apát, a pannonhalmi monostor.
