Király István: Fejezetek a somogy megyei szarvasmarha-tenyésztés történetéből 1848-1945 - Somogyi Almanach 7. (Kaposvár, 1962)

Új földművelési rendszer és új arányok az állattenyésztésben

Az új földművelési eszközök beszerzése pótlólagos tőkebefektetést igényelt. A nagyobb gazdaságok esetében ez a folyamat könnyebben ment végbe. Kétség támadhat, hogy a módosabb parasztgazdaságok képesek voltak-e rálépni a bővített újratermelés útjára? A korabeli források arról győznek meg, hogy a paraszti tőkebefektetések a századforduló körül többek között a tökéletesebb munkaeszközök vásárlására irányult. A balat nendrédi hitelszövetkezet működésében ez így tükröződik vissza: „A hitelszövetkezet működése óta a gazdálkodálkodás javult, mert a szövetkezet némi gazdasági eszközök és gépek beszerzését elősegítette (iljabb és jobb fajta ekék, velőgép, szecska- és répavágó, kukoricakapáló slb.). . ,"

87

. Fonóban ,, . . .a hitelszövetkezet működése óta a gazdálkodás javult, s fejlődött a takarékosság s ezekben a szövetkezet érdeme az, hogy az eddigi célszerűtlen rossz gazdasági eszközök jobbal cserélteltek föl, melyekkel földjeiket biztosabban művelhetik, s így terméshozamúkat fokozhatják"

88

. Somogy vison tai hitelszövetkezet szintén a ,, . . . többféle gazdasági eszköz beszerzését, építkezést, állattenyésztést előmozdította"

89

. A tótszentpáli hitelszövetkezet állal nyújtott pénzkölcsönök hatását így írták le: „A gazdálkodás a szövetkezet hatása alatt inlenzivebbé vált. Mindinkább tért hódít az újabb gazdálkodási rendszer, mit a modern gépek beszerzése fényesen igazol"

90

. Zamárdiban szintén ..A tagok gépeket szereznek be. . . . A földművelés új rendszeréinek meghonosodása a parasztgazdaságoknál különös figyelmet érdemel. A parasztgazdaságok a marhaállomány közel kétharmadát tartották a kezükben. Földjük valamivel kevesebb volt, mint a 100 kh. feletti gazdaságoké. Ezen gazdaságtípusnál tehát fokozottan merül fel, hogyan tartották el állományukat? Az ugar mindig biztos mutatója az új tőkés jellegű földművelési rendszer elterjedésének. 1913—1915 között az ugar százalékosan a következőképpen oszlóit meg a két alap velő gazdaságlípus között: A terület megnevezése 100 kh. alatt 100 kh. felett %-ban %-ban összes szántóföld 49,0 51,0 Ugar 45,5 54,5 n2

. A parasztgazdaságok, annak ellenére, hogy a falvakon belül az ugarlegelő felszántása különböző módon érintette a szegény és a gazdagparasztságot, gyorsabban tett lépést előre a feudális földművelési rendszer maradványainak felszámolásában, mint a nagybirtok. Ez azt jelenti, hogy a parasztgazdaság Somogyban modernebb típust képviselt, mint a feudális maradványok megőrzésében egyébként is jeleskedő nagybirtok. 83 Jantsits Endre id. munkája. 8s 89 90 91 íj. a. mint a 87-es jegyzetben idézett munka. y2 U. a. mint a 76-os jegyzet.