Király István: Fejezetek a somogy megyei szarvasmarha-tenyésztés történetéből 1848-1945 - Somogyi Almanach 7. (Kaposvár, 1962)
A kaposvölgyi szarvasmarha-tenyésztés fejlődésének okai
A történelem során felhalmozott állattenyésztői tapaszlalatoknak jelentős szerepük volt abban, hogy a Kaposvölgye Somogy megye élenjáró szarvasmarhatenyésztő tájává vált. * * * Azok közül a tényezők közül, amelyek befolyásolták a kaposvölgyi marhatartás fejlődósét, végül még hármat említek meg. Már szóba került a jó közlekedési viszonyok tárgyalásánál a tej értékesítése. A tej kereskedelme kétségtelen, hogy következménye a lej termelésének, de a tej kereskedelme ösztönzőleg vissza is tud hatni a tejtermelésre. A tej kereskedelme — különösen a tőkés termelés időszakában — közvetíti a lakosság igényét a tej termelése irányában. A somogyi Kapos-völgye abban a szerenesés helyzolben volt. hogy már a tejgazdaságok fellendülésének időszakában a lejcsarnokok egész rendszere hálózta be. A veszprémi Tejgazdasági Vállalatnak Kazsokban, Magyaratádon, a dombóvári Hungária Tejcsarnoknak Fonóban, Mosdóson, Nagyberkiben, Haszonits Pálnak Ráksiban, Trauezinger Nándornak Göllében, Fonai Mártonnak Taszáron volt magán tejcsarnoka. Ez a nyolc falusi tejcsarnok már az első világháború előtt képes volt az egész vidék tejtermelését felvásárolni. De a tejtermelés szervezeti keretei nem állottak itt meg, hanem a két világháború között tovább bővültek. Csak az 0. M.T.K, kötelékébe a következő kaposvölgyi falvak tejszövelkezelei tartoztak 1935-ben: Attala és vidéke, Fonó, Gadács, Igal, Magyaratád, Ráksi, Somogyszil, Zimány, Baté. Mosdós. Orci, Toponár. Nem teszek említést a tőkés tejgazdasági vállalatok tejcsarnokairól és az érdekkörükbe tartozó magán tejcsarnokosokról. Míg az első világháború előtt csak néhány tejszövetkezet volt a Kapós völgyében, ez a szám a két világháború között erősen megnevekedett. A jó tejértékesítósi szervezet ösztönzést adott a táj tejtermelése további fellendülésének. A következő megemlítésre érdemes tényező az, hogy a somogyi Kapós völgye földrajzilag érintkezik a tolnai Kapós völgyével. (Itt a marhatartás főfészke Szakáiy-IIőgyész, Döbrököz, Kurd-Csibrák községek voltak.) Ez a terület néhány évvel megelőzte a fejlődésben a somogyi Kapós völgyét. Erről a vidékről falusi vásárok útján sok marha került át Somogyba. A gazdasági felügyelő már 1912-ben az átkerüli bonyhádi tájfajta széles körű tenyésztéséről adhatott hírt a kisszebeni földművesiskola igazgatóságának adott válaszában: . .a megkeresésre van szerencsém értesíteni, hogy kerületemben Igal, Toponár, Gölle. Ráksi községekben beszerezhetők jól tejelő bonyhádi tehenek." Tolnából azonban nemcsak átvándorolt a jó tenyészanyag Somogyba, hanem azután, hogy a nagy kereslet következtében Tolna megye bizonyos fokig elpazarolta értékes tehénállományát, Somogyból vissza is vándorolt. Erre vonatkozóan a Gazdasági Egyesület titkára a következő megjegyzéseket tette még az első világháború előtt: „Ma az élelmes tolnai sváb, Somogyba és Baranyába megy át a kiváló, szép anyagot megvásárolni, hogy .azt mint Tolna megyei, hőgyészi, bonyhádi tájmarhát drága áron tovább adja." (Somogyi Gazda. 1906. január 1.) A szomszédságban lévő és a valamivel korábban fejlődésnek indiilt tolnai tejtermelés szintén halott a kaposvölgyi marhatartás fellendülésére. Az utolsó kérdés, amivel ugyancsak futólagosan foglalkozni kell, ennek a vidéknek nagyobb népsűrűsége. Ezt a kérdést ugyan motiválta az. hogy ezen
