Király István: Fejezetek a somogy megyei szarvasmarha-tenyésztés történetéből 1848-1945 - Somogyi Almanach 7. (Kaposvár, 1962)
A szarvasmarha-tartás fellendülése az első világháború előtt
Végső elemzésben a századforduló körüli évtizedek alatt a szarvasmarha fő hasznosítási iránya megváltozott a megyében. Előtérbe került a tehéntartás. A tenyésztett tehenek fajtajellege tejelő volt. A marha hasznosításának fő területévé vált a tejtermelés. Ez az alapvető fordulat a mezőgazdaság belső szerkezete átalakulásának egyik igen fontos részlete. Az átalakulás tőkés jellegű. A XIX. század első kétharmadában a marhatartás célja a mezőgazdaság belső igaerő szükségletének fedezése és bizonyos mennyiségű vágómarha meghizlalása volt. A XX. század elején a marhatartás célja a tejtermelés. A tej a városi lakosság élelmiszerigényét elégítette ki. A gazdasági élet tőkés fejlődésének korában a mezőgazdasági árutermelés egyik fontos árujává vált a tej. Ez az árutermelés már nem a mezőgazdaság belső igényeit volt hivatva kielégíteni. A fejlődés vázolt iránya fél évszázad alatt alakult ki. A mezőgazdaságot segítette abban, hogy a feudalizmusra jellemző elszigeteltsége az ország közgazdasági rendszerében megszűnjön. A tejgazdaságok a megyében a belső piac szélesedésének fontos jelei voltak. Az első világháború előtti marhatartás általános fejlődésének utolsó kérdése, hogy a tejgazdaságok milyen mértékben és időközökben fejlődtek az uradalmakban és a parasztgazdaságokban? Elsőnek vizsgáljuk meg a feudális maradványoktól erősen terhelt piarista kusztódiátust. A birtok történetírója így ír erről: ". . . az utolsó két évtizedét nem tekintve, a XIX. század állattenyésztése a birka jegyében állott, mellette a szarvasmarha-tartásnak minden mozdulása csak az igásökörállomány fenntartására és gyarapítására szolgált. Mert az a két tehéngulya, amelyről birtoklörténetünk megemlékezik, szintén csak az igásállomány pótlására volt rendelve. A birka annyira favorit állat, hogy mellette a szarvasmarhát nem is tudják értékelni a kornak gazdái. Grosser rendfőnök, aki határozottan juh szakértő volt, 1833-ban a kusztódiátus teheneit és üszőit eladta, hogy azok árán is birkát vegyenek. A szarvasmarháknak még 1840-ben sincsenek istállói. Csak téli tartásukra tákoltak össze valamiféle tanyahelyet (slabulum), ellenben a birkanyájak tartós anyagból épült aklai már mindenütt készen álltak" 38 . Az első tehenészet a gazdaságon belül Orciban jött létre. „Különös, hogy a rend első tehenészelét a vett Orciban és nem a kusztódiátus valamelyik ősi kerületében állította fel. Nem tévedünk, ha ezt a körülményt a fejlődő Kaposvár közelségének tulajdonítjuk és annak, hogy Bertalan Alajos kormányzó Orcit mintagazdasággá akarta kiképezni. Az orci tehenészetről pontos feljegyzéseink vannak. Magva az a 17 db tehén, amelyek közül 4 db-ot Dőry József dalmandi tenyészetéből vettek, 13 darabot pedig vásárokon szedlek össze. Első bikája Dőry Vilmos leperdi tehenészetéből származó Mokány nevű bika volt (1900). A tehenészet a mai lóistállóban nyert elhelyezést és a cselédek teheneivel egy gulyában jártak. A mai tehénistálló juhakol volt és 1902-ben alakították át tehénistállóvá. 33 Szentiványi Béla: a piarista kusztdiátus gazdaságtörténete. Bp. 1943.
