Király István: Fejezetek a somogy megyei szarvasmarha-tenyésztés történetéből 1848-1945 - Somogyi Almanach 7. (Kaposvár, 1962)

A szarvasmarha-tartás fellendülése az első világháború előtt

1870-ben az egész megye marbaállománya hasznosítás szempontjából az alábbiak szerint alakult: Bika Tehén ökör Borjú 3 évig összesein 825 49 199 22 696 55 012 127 732 0,6% 38,5% 17,7% 43,0% 99,8% 36

. Az 191 l-es állatszámlálás eredményei csak úgy hasonlíthatók össze az 1870-es adatokkal, ha az 1911-es adatokat átcsoportosítjuk. A tehénállományhoz a két év feletti üszőket hozzáadjuk. A növendékállományhoz a két óv alatti üszőket és a szopós borjakat számítjuk. Az ökröket és a tinókat szétválasztjuk. A három év alatti tinókat a növendékekhez számítjuk. Bika Tehén ökör Növendékek összesen 4260 78 814 34 888 70 851 188 813 2,2% 41,7% 18,4% 37,5% 99,8% 37 Az 1911-es számokban a bivalylétszám is szerepel. 1911-ben a megye bivalyállománya 2763 db volt, Ez a szám nem éri el az egész állomány 1,5 százalékát sem. Tehát a marhák hasznosításának arányai szempontjából figyelmen kívül hagyható. összehasonlítva a két adatsort az alábbi következtetésekhez jutunk: 1. A bikák számának és súlyának növekedése azt tükrözi vissza, hogy a tenyésztői munka az egész marhatartáson belül nagyobb jelentőséget kapott, A megfelelő számú bika a növendékek, de a tehenek szempontjából is nagyon fontos kérdés volt. A 4260 bika közül 3521 bika magyar tarka fajta volt. Tehát a megnövekedett bikaállomány nemcsak a mennyiségi, de a minőségi követelményeket is jobban elégítette ki, mint az 1870-es állomány. 2. A tehenek számának és arányának növekedése a tejgazdaság előrejutásáról ad számot. Különösen, ha tekintetbe vesszük a tehénállomány fajta szerinti megoszlását. 1870-ben a 49 199 db tehénből 4117 db volt jó tejelő fajta. 1911-ben 78 814 db tehénből 56 586 db volt tarka fajta. Ezek a számok azt mutatják, hogy az egész tehénállomány több. mint háromnegyed része a tejtermelés igényeit szolgálta. 3. Az ökrök száma szintén növekedett. Az egész állományon belül súlyuk azonban jelentéktelenül növekedett. Az ökrök számának növekedése, mint korábban láttuk, a nagybirtok extenzív gazdálkodásának volt köszönhető. 4. A növendékek súlya az egész állományon belül csökkent. Az egész növendékállomány nagy száma mellett ez arra mutat, hogy az adott társadalmi viszonyok és a termelőerők adott foka mellett, a marhatartás kihasználta az összes lehetőséget. :

"' A táblázat a 3-as jegyzetben idézett munkából való. A táblázatot a. 6-os jegyzetben idézett munkából állítottam össze.