Takáts Gyula: Képek és versek útjain - Somogyi Almanach 6. (Kaposvár, 1961)

Könyvek, könyveim

Az élő irodalmat a folyóiratok képviselik. Számomra, a vidéken élő írónak, ezek jelentették és jelentik ma is a postás kezével közvetítve azt a szellemi légkört, amely nélkül sokszor íullasztóan nehéz lenne egy kisváros élete. 25 év vibráló, majd szorító és emelő atmoszférája áradt e gyűjteményből. Budapest, a Vajdaság, Kassa, Pozsony és Erdély, az Alföld és a Dunántúl irodalmának sugárzása érkezett e füzetekkel. Hacsak 5 legnagyobb folyóiratunkat veszem, számonként négy íves. azaz 64 oldalas tartalommal, akkor egy hónap anyaga 5 folyóiratnál 320 oldal. Egy év alatt ez 3840 oldal. 25 év alatt 96 000 oldal. Ha ezt 300 oldalas könyvekbe átszámítom, akkor is ma már 320 vaskos kötettel kell számolni. És mennyivel többen vannak, és milyen rossz gazdájuk vagyok. Sok örömteljes szolgálatukért még vászonruhát sem kaptak, nemhogy bőrkötést. Jellegzetes szegénynegyede könyvtáramnak, ahol ezek a folyóiratok sorakoznak. Legszűkösebb azonban az a rész, ahol a magyar regények állanak. Még talán a volt Válasz, a Márciusi Front írói közösségének és a Kelet Népe falukutató csoportjának munkái és társadalomtudományi könyvei is többen vannak, mint ezek. Ami van, jórészük épp ugy a baráti kapcsolat ajándéka, mint a versek nagy része. Itt Asztalos Istvántól Veres Péterig sorolhatnám azt a névsort, amely mégiscsak a mai magyar prózát képviseli. Természetesen a régiek közül is gyűjtögettem. így többek között Cholnoky Viktor és Krúdy Gyula köteteit. Vele kapcsolatban megemlíthetek egy kedves véletlent, amely Kaposvár volt Kozma antikváriumához fűződik. Az itt vásárolt egyik fölvágatlan példányban, mint kedves ajándékra bukkantam Krúdy aláírására és merített papíros névjegyére. Ilyen volt Krúdy Gyula, a magyar költői próza mestere, a nyírségi gavallér. Még halála után is könyvbe rejtett névjegy bájos eleganciájával mutatkozott be ismeretlen tisztelőjének. A szakember, aki a bibliográfia mestere, talán túlságosan rendszertelennek minősítheti ezt a kis gyűjteményt, de én tudom, hogy minden összevisszasága ellenére is van benne rendszer. Pontosan úgy gyarapodott és fejlődött, mint a növény. Él és a hozzáfűződo emlékek egyre frissítik életét. Mindenesetre nem úgy tekintek könyveimre, mint a kiadó és az író üzleti viszonyának termékeire. Olyan könyv nincs is köztük, amelyik csak divatos. Még közismert könyv is kevés akad köztük, hacsak nem Petőfire, Arany Jánosra gondolok, vagy Dante Isteni színjátékára, vagy a Sancho Pansától kísért spanyol lovag furcsa kalandjaira. Ezeknek a könyveknek mindegyikét személyes vagy belső lelki szál köti hozzám. Nem a kiadótól, a nagyközönségnek szánt üzleti útról válogattam őket. Lassan gyarapodva maholnap leszorítják a falról Egry műveivel együtt a császári hadimérnökök rajzai után készült egykorú somogyi erődök: Szigetvár, Kaposvár, Berzence és Babócsa metszeteit is. 1948—1960