Volly István: Somogyi „Kalevala”. Vikár Béla Somogyban - Somogyi Almanach 4. (Kaposvár, 1959)
lyett ou-t, ő helyett öü kettőshangzóikat ejt. Az ő-zés csaknem mindenütt megvan. A Balaton—Dráva felé eső tájon az ő helyébe ö lép. Öt hét alatt 100 mese, 200 népdal, ballada, sok-sok gyermekjáték, adoma gyűlt össze. Nagyrészt ezek foglalnak helyet Somogy megye Népköltése c. kötetben (1905). »-E falvakban nőm 500-on feliül fényképet készített, 108 felnőttről, 374 gyermekről, falusi munkaeszközökről, munkavégzésről.« A Néprajzi Múzeumban néhány még megvan .belőle. Vikárt nemcsak a tudományos eredmény érdekelte. »Egy színtelen aramlat vonul végig a legújabb költészetünkön: nyelvben és alakban mindinkább elzárkózva nemzetiestül, nem érintkezve a népiélek hullámzásaival, a népköltészet és nyelv forrásával« — írja és látja, hogy az irodalom »népiség mázával csillogó« és »üres döngicsélései a műzenének, ... rontják népköltészetünk régi tartalmasságát.« »Jövő nyáron nagyobb körre terjesztem ki gyűjtésemet Somogybán, aztán pedig Dunántúlnak egyéb megyéiben« — hívja Vikárt a táguló szülőföld képe — »ott van a néprajzilag nagy értékű Szigetvár (Darány stb.), a megyeszékhely, Kaposvár, aztán Kaposmérő, Öreglak... honnan kitűnő mesemondók hírit hallottam«, Dráva-mellék, Balaton- partok. .. Szép fogadalom zárja a beszámolót: »Meg kell mentenünk, ami még menthető. A vetést elvágta ugyan a jég, lepörkölte a nap, azért maradt benne annyi szem, hogy megérdemli a betakarítás munkáját. . . Én, mint mondám, beállók ehhez a munkához napszámosnak.« A gyorsírásos gyűjtés fénykora az öthetes út volt. Ezzel tetőzött és nagyjában lezárult. A fonográf gyűjtés váltotta fel. A fonográfgyűjtés A fonográf, vagy beszélőgép Edison találmányaként 1877-ben született, amikor Vikár egyetemi tanulmányait elkezdte. A szellemes kis gép tölcsérébe mondatták a dalt. A hangrezgést átvette egy csillámlemezke, továbbadta a hegyes tűnek (zafirkő) és az belevágta a forgó viaszhengerbe a hangbarázdát. Ha a tűt tompával felcserélték, ez a hangbarázdán ismételten végigfutva — halkan, de tisztán visszaadta a dalt, a szöveget. Nagy előnye, hogy lassítva is forgatható és a nehezebben érthető dalok lejegyzése kényelmes és bármikor ellenőrizhető, hiszen a hang- felvétel megmarad. Vikár Béla először szóban és írásban adja közre világraszóló ér- dekességű gondolatát: a fonográf nagy segítség lenne a népdalok gyűjtésénél. Előadása hangzik el a Néprajzi Társaságban. Azután 1890. májusában írása jelenik meg az Ethnográphiában. Többedmagával hozzálátnak a tervek kidolgozásához. Bartók ekkor 9 éves, Kodály 8 éves. 1890-ben az amerikai W. Fewkes az újmexikói cunyi-rézbőrűek dallamait fonográf álja, rökkaszerű, lábbal hajtott géppel, exotikus tájon, ismeretlen dallamvilágból nem tudja kiválasztani a jó típusokat, az épkézláb dalokat. Forgási sebessége ingadozó. A végzetes hibák a lejegyzésnél 30
