Kanyar József: Somogyi parasztság, somogyi nagybirtok 1901-1910 - Somogyi Almanach 2. (Kaposvár, 1957)

I. 1905. évi arató- és cselédsztrájkok Somogyban

Főszolgabírói jelentések a bérmozgalomról

1905. június hó 7-én Igáiból a főszolgabíró 229/kih. 1905. sz. alatt a következőket jelentette az alispánnak: „A lapa-pusztai uradalmi bérgazdaság 48 ecsenyi lakos aratója tegnap a szerződésileg kötelezett 100 kh. mesterséges takarmánynak letakarítását megtagadta és a helyszínre küldött szolgabíró minden rábeszélése és a törvényes következmények komoly figyelmeztetése dacára őket a munkába állítani és annak folytatására kötelezni nem tudta.

Ugyanis a szabályszerűen megkötött s aláírásokkal ellátott, s kellően záradékolt aratási szerződés 17. pontja határozottan kötelezi az aratómunkásokat, hogy tartoznak az említett területű takarmányt akkor, amidőn megkívántatik díjtalanul lekaszálni, összegyűjteni, boglába rakni és a betakarításhoz megfelelő munkaerőt adni. De most a sztrájkoló aratómunkások ezen pont kötelező erejét hatályonkívül helyeztetni kívánják és azt követelik, hogy azon munkálatokért minden egyes munkás napi 2 korona 40 fillér bérben részesüljön. Mely követelésüket nevezett bérgazdaság intézője és központi igazgatósága határozottan megtagadja és határozottan ragaszkodik a szerződéshez.

Az aratómunkások, amint jegyzőkönyvileg és önként beismerték, díjtalanul azért nem tesznek eleget ebbeli kötelezettségüknek, mert most a Mocsolád—Kisbár közt építendő helyiérdekű vasútnál fejenként 2 korona 40 filléres napibért kapnak.

Már értesültem, hogy ezen a vonalon dolgozó ismeretlen nevű, vidéki megyebeli munkafelügyelők bujtogatták fel ezen szerencsétlen embereket, hogy ingyen ne dolgozzanak, mert most törvényen kívüli állapot van, január elseje előtt megkötött szerződés most már érvénytelen. Sőt a vádlott munkások azt is beismerték, hogy az aratási időre egyenként 4 kcrona napibért kapnak.

A sztrájkoló aratómunkások ezen alaptalan eljárásukért és a munka önkénvűleg történt beszüntetése miatt eljáró szolgabíró által azonnal megkezdendő 30 napi elzárásra Ítéltettek.

Az ítélet nyomban kihirdettetett, azt tudomásul vették anélkül, hogy akár megfellebbezték volna, csak utóbb, az ügy teljes bevégzése után jöttek oda többen az intéző magánlakására és fellebezésüket szóval jelentették be.

A kaposvári főszolgabíró jelentette 1905. július 17-én a főispánnak: „Ezen jelentésem a hirtelen fellépett s több, mint két hét óta nagymértékig