Kanyar József: Somogyi parasztság, somogyi nagybirtok 1901-1910 - Somogyi Almanach 2. (Kaposvár, 1957)

III. Kivándorlás Somogyból (1901-1910)

A földtelen zsellérek sorsával nem sokat törődött az uradalmas megye. Hagyták, hogy a somogyi magyarok ezrei szétzülljenek fehér rabszolgaként az amerikai bányák pusztító levegőjében. A nagybirtokok saját maguk alatt vágták a fát, hiszen az idegen vármegyékből hozatott sommásokra jobban ráfizettek, mint a helybeli és környékbeli munkásokra, akiket vándortarisznyával engedtek széjjel kergetni a szélrózsa minden irányába.

Észrevette ezt a megye egy másik félreismerhetetlen jelenségből Is. Az 1908. évi augusztus 3-i törvényhatósági közgyűlés »fokozatos, de lassú csökkenését« állapította meg a kivándorlási láznak. Az elmúlt év hasonló időszakában nyolcszor annyian vándoroltak ki a megyéből, mint ebben az esztendőben, mégis — állapítja meg az alispáni jelentés — a fősorozásokról igen nagy számban távolmaradtak a hadkötelesek. A hevenyészve készült statisztika 170 Amerikában lévő hadkötelesről tud, aki útlevéllel hagyta el hazáját, s ilyen módon fordított hátat a hazai sorozó bizottságoknak.

Ugyanezen év február 3-i évnegyedes közgyűlése a kivándorlást »nemzeti megerősödésünk másik rákfenéjének« tartja. (Az egyik az »egyke« volt, amely megyénkben szintén teljes fénykorát élte.) Hegy a kivándorlások száma e negyedben is csökkent, az kitűnik abból az összehasonlításból — írja e közgyűlésről az alispán —, amellyel szembeállítjuk az 1908. január-április időszakának kivándorlási statisztikáját az előző év hasonló időszakának számadataival. Míg 1907 első négy hónapjában 2497-en kértek útlevelet a megyéből, amelyből 1816-ot kézhez is kaptak, addig 1908 hasonló időszakában 194-en kértek útlevelet és 146-an kaptak. Nem vitás, hogy az utóbbi év számadatai 10 százalékkal kevesebbek az előző évinél.

A kivándorlási láz csökkenésének az okát a vármegye alispánja a repatriálás megnehezítésében, az amerikai ipari válság elharapódzásában, valamint egy ottani elrettentő bányaszerencsétlenségben látta. (1908. évi február 3-i évnegyedes közgyűlés jegyzőkönyvének alispáni jelentéséből.) Sajnos, ismét tévedett a megye, hiszen az 1908-as esztendőre rákövetkező két évben négyszeresére emelődött fel a kivándorlók száma. 1908-ban 220. 1909-ben 833 és 1910-ben 824 volt azoknak a száma, akik minden repatriá- lási nehézség, ipari válság és bányaszerencsétlenség elriasztó hírének ellenére is eltűntek a kivándorlók szomorú menetében.

52