Kanyar József: Somogyi parasztság, somogyi nagybirtok 1901-1910 - Somogyi Almanach 2. (Kaposvár, 1957)

III. Kivándorlás Somogyból (1901-1910)

A menekülő somogyi forradalom

Megyénk elkészített kivándorlási táblázatából végeredményképpen a következő megdöbbentő adatok sommázhatók ki: 1901—10 között a kiadott útlevelek száma 8976 volt. Ténylegesen kivándoroltak 7247-en. A kivándorlók közül magyar anyanyelvű volt 4895, német 1567, horvát 422, tót 2, egyéb 361. Németországba vándorrltak ki 82-en, Romániába 12-en, más európai államokba 110-en, Amerikába 7031-en, más földrészre 15-en. 1905—10 között az Országos Statisztikai Hivatal kimutatása szerint 2161 volt a visszavándorlók száma.

Még ebben az esetben is több mint 5000, pontosan 5186 somogyi nincstelen és kisparaszt — közte sok iparos is — hagyta el a nagybirtokos somogyi Kánaánt. Iszonyú nagy szám egy megye életében 5000 kivándorló. Ha a kivándorlók számához hozzáadnánk az eltávozott családtagok számát is és figyelembe vennénk a szapora családú kivándorlók lélek- számbeli gyarapodását, akkor olyan döbbenetes tény állana előttünk, mintha Somogy térképéről eltüntetnénk hét járási székhelyet. A kivándorlás végső következményében olyan volt, mintha a kilenc járási székhelyből hét járási székhely véglegesen elsüllyedt volna a nagybirtokos megye tengerében. Vagy ha az akkori Kaposvárt — amelynek 1907-ben 18 218 volt az összlakossága — radírozták volna le a megye térképéről. Iszonyú veszteség volt ez a nagyobb hazának is, de katasztrofális vérveszteség és munkáskéz-hiány kisebb hazánknak, Somogynak is.

Hét elsüllyedt somogyi Atlantisz, akkor, amikor okos földbirtok politikával és telepítéssel belső honfoglalást kellett v'lna végeznünk. És ez történt akkor, amikor nagyhangú honatyák és országmentő politikusoK, jólfizetett tollú publicisták hivatalból kincstári optimizmust szavaltak es »harmincmilliós« magyarságról beszéltek, miközben egyre folyt a felvágott erű Somogy bő vére. Ez a veszteség felért a megye világháborús vér- veszteségével.

Az uradalmas Somogy kivilágított luxushajóján pezsdült az élet, csak éppen a kormányosok nem tudták, hogy a magyar élet hajóját biztosan nekiviszik az első világháború úszó jéghegyének. Mialatt a nincstelenek és kevésföldű somogyi parasztok Hamburg táján felültek a magyarságot temető hajókoporsókra, a luxushajókon öt világrészbe indultak So- mogyból: őrgróf Pallavichini György, gr. Somssich Géza, gr. Jankovich Tivadar. Königsberg Viktor, dr. Révai Adolf, Biedermann Ottóné és tár53