Récsei Balázs (szerk.): Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 45-46. (Kaposvár, 2018)
Hall Géza: Hadifogságom naplója. (A bevezetőt és a jegyzeteket írta, a szöveggondozást végezte: Nübl János)
De hadd szóljak valamit a mi kantinunkról, amelynek a pénztárában trónol az „Apa gyilkos”. Ki ez az apagyilkos? Egy közönséges alkalmazott, aki azért kapja fizetését a „Madamtól”, hogy a mi pár frankunkat minél előbb és minél kevesebb ellenértékért kiszedje a zsebünkből, és ő meg is felel az ebbéli követelésnek a legnagyobb készséggel. Nem átall 1 kg rizsért 5,50 frankot fizettetni ugyanakkor, amikor kint 1,10 annak az ára. Hasonló árdrágításokat vághatunk az apagyilkos fejéhez, de úgy is hiába teszem, nincs segítség ellene. Már több ízben kértük a francia parancsnokságot, hogy járjon ennek a dolognak a végére, míg ma egy erélyes demarche-t245 intéztünk a parancsnoksághoz, kikelve az étkezés mennyiség kevéssége ellen és a kantinárak leszállítása céljából; kimutatva, hogy a kantinos minimum 300-400% nyereséggel dolgozik a mi kevés fizetésünkkel szemben. Csaknem elkeseredést szül ez az eljárás és felháborodásunknak adunk kifejezést, amikor a rapport246 könyvbe ezt írjuk: „Meghalni sok, de élni kevés!” II. 21. A béketárgyalások is egyre közelednek a befejezéshez. Várjuk is már, hogy meg legyen az előzetes béke, talán utána mi is mehetünk haza. Hazamenni! Oh, mi csudálatos érzés is lehet az! Most tudjuk csak, mit jelent otthon lenni, amikor távol vagyunk. A győztes Franciaországban sem uralkodik a nyugalom. Kisebb-nagyobb mozgalom kap lábra, s felüti fejét itt-ott az elégedetlenség. A zsarnok akaratú Clemenceau-t fegyverlövéssel sebesítik meg, hogy gyűlölt alakja ne tűnjék fel többet a láthatáron. De a lövés csak kis sebet ejt, s így az öreg politikus megmarad az életnek.247 Elszomorít a Temps248 egy cikke, amelyben a hadifoglyokról ír. Ugyanis ebből a cikkből tudjuk meg, hogy Erzberger249 német gazdasági miniszter erősen követeli a hadifoglyok hazaszállítását, amit a franciák megtagadnak. Az ilyen hírek bizony nem derítenek jókedvre bennünket, hanem szomorúságot szántanak szemeinkre. De hát hiába van minden; nyomorult, tehetetlen foglyok vagyunk, kiszolgáltatva az ellenség gyűlöletének. De hagyjuk ezt a szomorú témát; bízzuk a jövőre, majd csak kialakul valahogy és megtaláljuk az utat exisztenciánkhoz [sic!]. II. 25. Hideg, szomorú reggel, fázva kelünk, hogy el ne késsünk a reggeli Appeltól. A nap a szomorúság jegyében alakul és véletlenül jut eszembe, hogy a nevem napja van. Otthon ünnep ez a nap és örömöt vált ki az emberből; de itt fordított hatása van. Sírni tudtam volna ezen a napon. Végig szaladtam életem folyásán és ezt a névnapomat találtam a legszomorúbbnak és ki tudja, milyen következik még ezután. Egy bizonytalan jövő tárul elém, teljesen mentes minden reménytől, ami vigaszul szolgálhatna. Elborult az ég is felettem! Vajha mielőbb kiderülne! 245 Démarche (francia): figyelmeztetés. 246 Rapport (német): kihallgatás. 247 1919. február 19-én egy Emile Jules Cottin nevű anarchista többször ráló'tt Clemenceau-ra. A francia miniszterelnököt a merényié' által leadott hat lövés közül mindössze egy találta el, a golyó a bal vállába fúródott. 248 Le Temps: francia napilap (megjelent: 1861-1942). 249 Matthias Erzberger (1875-1921): Német centrumpárti politikus, államférfi. 1918. november 11-én német részről Erzberger írta alá a compiégne-i fegyverszüneti szerződést. 1919 januárjától a versailles-i béke aláírásáig a német köztársasági kormány fegyverszüneti bizottságát vezető tárca nélküli miniszter. 1919 júniusától 1920 márciusáig a Bauer-kormány pénzügyminisztere. 1921. augusztus 26-án az alsó-bajorországi Bad Griesbachban szélsőjobboldali merénylők által elkövetett politikai gyilkosság áldozata lett. 91
