Récsei Balázs (szerk.): Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 45-46. (Kaposvár, 2018)
Hall Géza: Hadifogságom naplója. (A bevezetőt és a jegyzeteket írta, a szöveggondozást végezte: Nübl János)
Türelmetlenül jegyzem fel, hogy a harmadik hónapot kezdem meg ebből az esztendőből anélkül, hogy valami adatot tudnék a hazamenésre vonatkozólag. Szörnyű, kínos tudatlanság, rettenetes állapota a hiába vágyásnak. Tanulni szeretnék, s ebből a célból meg is vettem Márki világtörténetének 2 kötetét250 és Lyka művészettörténetét251. A könyvek megvannak, de feldúlt lelkiállapotom nem tud nyugalmat erőszakolni magára; türelmetlen vagyok és valamit építő, komoly munkára képtelen. Márc. 5. A lágerunkra nehezedő szomorú hangulat elűzésére rendeznek társaink egy kabarét 4-én este, felejteni óhajtván az otthoni álarcosbálok emlékét a farsang halotti torán. Sikerült az estet vígságra varázsolni, s a jól sikerült számok után parkett tánc volt, amelyben még a mi drága jó Vili bátyánk és Rudi nagybátyám252 is részt vettek jeléül annak, hogy a jól sikerült program után jól érezzük magunkat és talán feledtük is a szomorú valóságot, amely rideggé fagyasztja közöttük ezt a világot. Erről az estről még annyit, hogy Gyuszi egy női szerepben énekelt 2 kupiét és nagy hatást ért el. Az estet Szél György253 5 éves fogoly rendezte nagy buzgalommal. Márc. 16. A kabaré est óta egyformaságban múlnak napjaink. A postát várjuk kitartó várakozással, de hiába! Mostanában adós marad, mintha elvágtak volna bennünket az otthoniaktól. A hírek hazulról nem valami kellemes hangulatot keltenek bennünk. Szegény hazám, nem gondolta soha, hogy büszke ezer év után az összeomlás vihara zúg végig felette! De mi hű fiai vagyunk és megemlékezünk itt is a hadifogság keserű napjaiban a nemzeti újjászületés nagy napjáról, 1848. március 15-ről. A keretek, amelyek ünneplésünket körülvették, egyszerűek, de szent hazafiságtól áthatottak voltak. Az ünnepély rendezése én hozzám fűződik. Kitartással igyekeztem legyőzni a felmerülő akadályokat, hogy az énekkar és zenekar összehozásával egy meglehetős nívós műsort állítsak össze, amely talán sikerült is. Miután Starrak százados úr,254 a legidősebb magyar tiszt lelki betegsége folytán, amit a fogság szenvedésében és otthoni családi állapotában kell keresnünk, nem fogadhatta el az ünnepi beszéd, vagy megnyitó beszéd megtartását, így rangban utána következő Vili bátyánkat kértem fel, aki szíves volt az ünnepélyünket nívós megnyitójával a siker felé útnak indítani. Műsorunk a következő: 1. Hymnus (férfikar), vezette Szokolai hadnagy. 2. Megnyitó beszéd. Tartja: Strinovich százados. 250 Márki Sándor: Az újkor és legújabb kor története. Budapest, 1910, Athenaeum, 360 p. 251 Lyka Károly: Kis könyv a művészetről. Budapest, 1904, Singer és Wolfner, 245 p. 252 Pirschl Rezső. A korszakban a Rezső név a Rudolf név magyar alakjaként volt használatos. 253 Szél György: Tartalékos hadnagy. 1914 októberében Barcelonából igyekezett tengeri úton haza, hajóját azonban a Földközi-tengeren francia hadihajók feltartóztatták. A hadifogságból két ízben (sikertelenül) kísérelt meg szökést. Pilch Jenő (szerk.): Hadifogoly magyarok története. Első kötet. Budapest, 1930, Athenaeum, 314-315. p. 254 Starrak Viktor: A cs. és kir. 3. tiroli császárvadász ezred nyugállományú századosa. 1914. szeptember elején esett francia fogságba a La Manche csatornán. Starrak katonai kötelezettségének kívánt eleget tenni, amikor az Egyesült Államokból egy holland zászló alatt hajózó hajón Európa partjai felé tartott. Pilch Jenő (szerk.): Hadifogoly magyarok története. Első kötet. Budapest, 1930, Athenaeum, 299. p. Márc. 1. 92
