Récsei Balázs (szerk.): Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 45-46. (Kaposvár, 2018)
Kiss Norbert Péter: A Somogy vármegyei rendőrségi szervek jelentései a közrendről és a közbiztonságról (1945-1947)
nem tudtak semmit sem vásárolni rajta, így kénytelen voltak cserekereskedelem útján beszerezni az élelmiszereket és a ruházati cikkeket. „Az arany és más ékszerek mellett a só, a dohány és a szappan pénzként funkcionált, amit élelmiszerre, esetleg babakelengyére lehetett váltani, vagy ezek fejében lehetett postapótló üzenetet küldeni a másutt éló' rokonoknak. ”21 A fentebb vázolt folyamatok nyomai a rendőrségi jelentésekben is visszaköszönnek. A Barcsi j árás rendőrkapitánya 1946 j úliusában j elentette, hogy terményt a j árásban csak csere útján lehet kapni.22 Nagyatádról hasonló jelentés érkezett: a piacokon nem lehet semmihez sem hozzájutni, újburgonyát, főzeléknövényeket csak tojásért cserébe lehet kapni. Amennyiben pénzért lehet is vásárolni, akkor a váltópénz hiánya okoz problémát.23 A következő hónapban még súlyosabb helyzetről számol be a járás rendőr- kapitánya: sem pengőért, sem adójegyért nem adnak semmit, csak csereüzleteket lehet kötni.24 A Szigetvári járás rendőrkapitánya maga győződött meg arról, hogy egy „polgár asszony két uborkáért nem pénzt, hanem 1 drb. tojást kért, 5 almáért avagy körtéért ugyancsak 1—1 tojást kért. ”2S A Tabi járásból érkezett jelentés szerint a pénzzel szemben a lakosság bizalmatlan, értékmérőnek a piacon a tojást használják.26 A Kaposvári járásban a társadalom minden rétege elkeseredett, mert a pénz napról-napra értéktelenebb lesz, így a szükséges élelmiszereket sem tudják beszerezni, s mivel pénzért semmit sem lehet venni, így „a még meglévő' csekély értékeiket és ruhaneműiket kénytelenek elsőrendű szükségleteikért elcserélni. ”27 „Napról napra minden képzeletet felülmúló áremelkedés van” - jelentette Székelyi Sándor csurgói rendőrkapitány.28 A Kaposvári járás rendőrségének vezetője szintén a pénz egyre fokozottabb elértéktelenedéséről és az óriási áremelkedésről beszél. A járás területén sok esetben fordult elő lopás, mert „a megélhetési viszonyok mindig rosszabbak s mivel a pénzért való vásárlás már csaknem lehetetlen, így az élelem megszerzésére nagyon sokan ezt a bűnös módszert használják” -írja.29 Hasonló a helyzet a Szigetvári járásban is: a pénz teljesen elvesztette vásárlóértékét, megszűnt fizetőeszköz lenni.30 A szellemi munkások kizárólag pénzben kapják meg bérüket, mellyel „ma már jóformán semmit sem tudnak kezdeni, mert egyheti fizetésük jóformán egynapi piacpénzre sem elégséges”31 - olvasható a Kaposvári járási rendőrkapitány jelentésében, s ugyanezt támasztja alá a Szigetvárról érkezett jelentés is: a fix fizetésűeknek, a közalkalmazottaknak a legnehezebb a helyzetük.32 A Barcsi járásban sem volt más a helyzet: az 1946. augusztusi jelentés szerint „nyomasztólag hat a pénzhiány”, a két nagy barcsi üzem, az Uglyai Faipari Rt. és a Belcsapusztai Szeszgyár nem tudja rendes időben kifizetni a munkásait, így akár sztrájk is előfordulhat. A tankönyveket egyik társadalmi réteg sem tudja megfizetni; egyes iparcikkek árai aránytalanul magasak.33 A Csurgói járásban a lakosság fél, hogy 21 Uo. 33. p. 22 SVm Fk iratai. 132/1946. ein. sz. A Barcsi JK 1946. július 5-én kelt jelentése. 23 Uo. A Nagyatádi Járási Kapitányság (a továbbiakban: Natádi JK) 1946. június 30-án kelt jelentése. 24 Uo. A Natádi JK 1946. július 31-én kelt jelentése. 25 Uo. A Szigetvári Járási Kapitányság (a továbbiakban: Szvári JK) 1946. július 3-án kelt jelentése. 26 Uo. A Tabi JK 1946. július 2-án kelt jelentése. 27 Uo. A Svm Fk 1946. június 11-én kelt jelentése. 28 Uo. A Csurgói JK 1946. július 3-án kelt jelentése. 29 Uo. A Kvári JK 1946. július 3-án kelt jelentése. 30 Uo. A Szvári JK 1946. augusztus 3-án kelt jelentése. 31 Uo. A Kvári JK 1946. július 3-án kelt jelentése. 32 Uo. A Szvári JK 1946. augusztus 3-án kelt jelentése. 33 Uo. A Barcsi Járási Kapitányság (a továbbiakban: Barcsi JK) 1946. augusztus 5-én kelt jelentése. 132
