Récsei Balázs (szerk.): Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 45-46. (Kaposvár, 2018)
Kiss Norbert Péter: A Somogy vármegyei rendőrségi szervek jelentései a közrendről és a közbiztonságról (1945-1947)
a mezőgazdasági terményekért kapott pénzen nem tud vásárolni, s sok az ellenérzés a kötött forgalommal szemben.34 A Budapestről lejáró vásárlók és feketézők több helyen okoztak problémát. A Csurgói járás területén a nagyszámú budapesti vásárló minden árat megfizet, így a helyieknek nem jut megvásárolandó termék.35 A Szigetvári járás kapitánya nagyfokú szociális érzékenységről és együttérzésről tesz tanúságot, amikor azt írja, hogy a rendőröknek a feketézőkkel vívott harcában „a legnagyobb tapintat szükséges, mivel való tény az, hogy a csupán feketézési szándékkal lejáró pesti lakosok nagyrésze között elvegyül az a munkás réteg is, ahol egy család 5-6gyermekkel bír és a mindennapi kenyérért kénytelen Budapestről lejárni, hogy úgyszólván utolsó ruháját, fehérneműjét, lábbelijét cserélje el a legszükségesebb élelemért,”36 Mindezekből világossá válik, hogy a gazdasági és a pénzügyi helyzet stabilizációja elodázhatatlan feladata volt a magyar kormánynak. Ezt 1946 augusztusában hajtották végre, s több eleme volt: csökkentették a béreket, mesterségesen szétnyitották az agrárollót (azaz ettől kezdve az ipari cikkek ára magasan meghaladta a mezőgazdasági termékekét), bizonyos árucikkek árát központilag szabályozták (ármaximálás), valamint új pénzt vezettek be, a forintot. Az új valuta értékállóvá tételének érdekében pénzszűkét teremtettek, „az egy főre eső bankjegyforgalom így az év végéig alig haladta meg a 100 forintot,”37 A forint bevezetésének és elterjedésének egyik alapfeltétele volt, hogy megszűnjék a cserekereskedelem. A Szigetvári járásban ez az egyik jelentés szerint 1946 júliusának utolsó napjával meg is történt: „Ezen felsőbb fokról jövő intézkedés egyike a forintstabilizáció legerősebb alapkövének”— fogalmaz Eperjessy László rendőrkapitány.38 Már a forint augusztus 1-jén történt bevezetése előtt kedvező és bizakodó hangulat uralkodott az országban az új fizetőeszköz iránt — legalábbis ez derül ki a rendőrségi jelentésekből. Szinte mindegyik járási jelentésben olvasható, hogy a lakosság bízik a forintban és kész érte harcolni. Az új pénz bevezetésétől javulást várnak, nagy reménynyel és bizalommal tekintenek annak bevezetése elébe, a lakosság figyelmét a jó és értékálló pénz bevezetése köti le.39 Igen optimisták a szigetvári rendőrkapitány szavai is: „Mindenki a legnagyobb bizalommal és reménnyel tekint az új pénz, a forint megjelenése felé és a rendőrhatóság a forint megvédése érdekében - a helybeli nemzeti bizottsággal, politikai pártokkal, és közigazgatási hatóságokkal karöltve - a szükséges intézkedéseket már előre megtette. A végrehajtott előkészületek jogos reményt nyújtanak arra, hogy a forint, az új pénz a szigetvári járásban a lehető legszilárdabb lesz.’40 Nagyatádon hasonló volt a helyzet: a lakosság reménykedik a forint értékállóságában, s a már megtiltott cserekereskedelem rövidesen meg is szűnik.41 A Kaposvári járásban a forint ellen beszélő „suttogó propagandáról” adnak hírt, amely miatt kissé megrendült a lakosságnak a bevezetendő pénzbe vetett bizalma, ennek ellenére a forint bevezetésétől a gazdaság fellendülését várják, s remélik, hogy az új fizetőeszköz ellen bűncselekményt elkövetőket 34 Uo. A Csurgói JK 1946. augusztus 3-án kelt jelentése. 35 Uo. A Csurgói JK 1946. július 3-án kelt jelentése. 36 Uo. A Szvári JK 1946. július 3-án kelt jelentése. 37 Romsics Ignác: Magyarország története a XX. században. Osiris, Budapest, 2004, 309-310. p. 38 SVm Fk iratai. 132/1946. ein. sz. A Szvári JK 1946. augusztus 3-án kelt jelentése. 39 Uo. A Csurgói JK 1946. július 3-án kelt jelentése; a Kvári JK 1946. augusztus 2-án kelt jelentése; a Ltóti JK 1946. június 3-án kelt jelentése (innen az idézet); a Natádi JK 1946. július 31-én kelt jelentése; a Tabi JK 1946. augusztus 1-jén kelt jelentése. 40 Uo. A Szvári JK 1946. augusztus 3-án kelt jelentése. 41 Uo. A Natádi JK 1946. július 31-én kelt jelentése. 133
