Récsei Balázs (szerk.): Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 45-46. (Kaposvár, 2018)

Kádár Tamás: Egy figyelemreméltó Dráva vidéki főúr a 13. század második feléből: Péc nembeli György fia Dénes nádor és országbíró közéleti pályája

országbírói hivatalt. A varasdi ispánságot - a tárnokmesterség mellé - korábbi birtoklója, Ákos nembeli Ernye kapta meg, minden valószínűség szerint ugyanekkor.33

Dénes ezt követően rövidebb idó're hátrébb lépett az országos nagypolitika állandó változásban lévő és veszélyes színpadán, de az szintén elképzelhető', hogy riválisai egyszerűen átmenetileg kiszorították az elit - a kisebb-nagyobb hivatalokat egymás között kiosztó-cserélgetó' viszonylag — szűk köréből, mivel bár 1273 júniusáig három új kormány is alakult, tudomásunk szerint egyikben sem kapott helyet, vagy legalábbis addigi pályafutásához méltó rangú tisztséget nem szerzett. A következő', 1273. év folyamán ellenben ismét, számos alkalommal és helyszínen bizonyíthatta személyes bátorságát és sereg- vezéri kvalitásait. A február 2. utáni napokban - egy nem teljesen bizonyos, pár évvel későbbi adat szerint már mint a nyugat-szlavóniai Oklics ispánja - Csák nembeli Máté szlavón bánnal, Gut-Keled Joakim tárnokmesterrel, Héder nemzetségbeli Kőszegi János zalai, továbbá Gut-Keled nembeli Amadé vasi ispánnal egy jelentősebb had élén betört a Stájer Hercegségbe.34 Fürstenfeld váráig nyomultak előre, amit újfent megostromoltak, és alkalmasint be is vettek, egyébiránt, úgyszólván szokás szerint, módszeresen és kíméletlenül feldúlták, végigrabolták a tartomány keleti végeit, és több ezer foglyot hurcoltak el magukkal Magyarországra. Az év derekán - valószínűleg augusztus második felében - Győr vára mellett a seregével Pozsony felől odáig előretört II. Ottokár ellen harcolt, majd miután az visszafordult, az utóvéd cseh morva erők folyamatos nyugtalanításában, üldözésében is kipróbálta magát és fegyvereit. Október közepe táján Gut-Keled nembeli Joakim tárnokmester, pozsonyi ispánnal, valamint Monoszló nembeli Egyed boszniai és macsói bánnal - Nagyszombat gyors, alighanem szintén tevékeny közreműködésével végrehajtott felszabadítását követően - a Morvaországból ismételten betört, és a Pozsony megyei Detrekő várát megrohanó cseh csoportosítással ütközött meg, és verte szét az említett erősség falai alatt. Ezen összecsapásokban nemkülönben saját, mozgósított familiárisaiból és rokonaiból szervezett csapata élén vett részt, egy nemzetségebeli atyafia, Lukács fia Benedek - kíséretében, zászlója alatt - Győrnél, a Sopron vármegyei Pereszteg és Lózs mellett vívott harcokban, majd Detrekő váránál tanúsított példamutató vitézségéért 1274-ben birtokadományt nyert.35

Dénes 1273 végén, valamikor november legelső napjai és december 19. között, a csaknem mindenható Joakim bán által meghatározott és irányított belpolitikai-hatalmi helyzet újbóli megváltozása eredményeképp, tehát leginkább talán a gátlástalan tárnokmesterbán ténykedésének köszönhetően pályája csúcsára ért: bárótársai a nádori méltóságba emelték.36 Ellentétben ifjabb királyi nádorságával, amikor joghatósága értelemszerűen csak az ország keleti, István trónörökös regnumához tartozó részére terjedt ki, immár 33 Pauler, 1899. 303-304. p.; RA II/2-3. 22-23. p. (2313. ez.); Zsoldos, 2011. 32., 222. p.

34 CDCr. VI. 113-115. (114.) p„ RA 2622. sz.; ÁÚO IX. 27-29. (27.) p„ RA 2406. sz.; ÁÚO XII. 73-76. (74-75.) p., RA 2389. sz.; RA 264. p. (3063. sz.); Anonymi Leobiensis Chronicon. In: CFH I. 275. p. Hogy az 1273 eleji Stájerország elleni akció idején Dénes már oklicsi ispán volt, IV. László király 1275. júl. 21-i privilégiuméi említi (CDCr. VI. 114. p.). 1272 első felében azonban még bizonyosan besztercebányai András töltötte be az oklicsi ispáni tisztséget (Lásd RA 2197-2198. sz.; Zsoldos, 2011. 177. p.), és - legalábbis - elképzelhető, hogy az 1275-ös kiváltságlevél kiállításakor némi tévedés történt; Dénes valójában csak később, talán a nádorsággal együtt, november eleje és december 19. között kapta meg azt.

35 HO VI. 60-64. (61.) p., RA 2642. sz. A körülbelül szept. végére helyezhető lózsi és peresztegi csatákban Héder nembeli Kőszegi János soproni ispán vezényelte a magyar csapatokat, és nem kizárható, hogy azokban Dénes szintén részt vett. Lásd még Codex diplomaticus Hungáriáé ecclesiasticus ac civilis. Tomus V. Volumen 2. - Tomus VIII. Volumen 7. Studio et opera Georgii Fejér. Budae, 1829-1842. (a továbbiakban: CDH) VII/4. 149-151. (149.) p., RA 2474. sz.

36 1273. dec. 19.: CDH V/2. 127-129. (129.) p., RA 2428. sz.; Zsoldos, 2011. 20—21. p.; Zsoldos Attila: Az özvegy és a szolgabírák. Századok, 137. (2003) 783-808. p. (a továbbiakban: Zsoldos, 2003.), itt: 800. p.

12